Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Peking határozottan ellenzi, hogy az Egyesült Államok közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat telepítsen Kína küszöbén, és egyoldalúan növelje az ázsiai-csendes-óceáni térségben a csapásmérő erők jelenlétét – közölte a Global Times.
A lap felidézte: az USA hétfőni bejelentése szerint a Fülöp-szigeteki Észak-Luzonra telepítette közepes hatótávolságú rakétarendszerét, a Typhont.
Valamint azt is, hogy Washington 2019-ben kilépett az Egyesült Államok és a néhai Szovjetunió között 1987-ben megkötött, a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből (INF), amely az 500-5500 kilométeres hatósugarú hagyományos rakétákra is vonatkozott.
Lin Jian kínai külügyminisztériumi szóvivő egy csütörtöki tájékoztató során azt mondta, hogy Kína tudomásul vette a bejelentést, és komoly aggodalmát fejezi ki a lépés miatt, mivel az fokozza a feszültséget a térségben, és növeli a tévesen alapuló „balesetek” kockázatát.
„Sürgetjük az Egyesült Államokat, hogy komolyan tartsa tiszteletben más országok biztonsági aggályait, hagyjon fel a katonai konfrontáció szításával, hagyjon fel a térség békéjének és stabilitásának aláásásával, és tegyen konkrét lépéseket a stratégiai kockázatok csökkentése érdekében” – mondta Lin.
Itt akár át is vehetnénk a szót, de a cikkből még érdemes két részletet kiemelni:
Egyes elemzők szerint a Typhon-rendszer Fülöp-szigeteki telepítése az USA részéről komolyan megzavarhatja a hajózás szabadságát a Dél-kínai-tengeren, mivel ez egy támadó katonai platform.
Hozzátették, hogy az USA, mint külső hatalom provokatív szándéka nagyon egyértelmű, és nyilvánvalóan Kína ellen irányul. Ez egy kísérlet arra, hogy megzavarja a Dél-kínai-tenger békéjét és stabilitását azáltal, hogy fokozza a feszültséget a régióban, és arra törekszik, hogy az USA-nak nagyobb katonai jelenlétet biztosítson a térségben.
Mások szerint ez a lépés inkább arról szól, hogy az USA nagyobb katonai befolyást akar gyakorolni a Fülöp-szigetekre azáltal, hogy az országot valóságos katonai bázissá alakítja, és a lépés elkerülhetetlenül fegyverkezési versenyt is elindít a térségben.
Kezdjük azzal, hogy a jenkik nem szeretnek a gyarmattartó múltjukról beszélni, mivel a kolonializmus ellenkezik a szabadság magasztos eszméjével. Pedig a Fülöp-szigetekre sem felszabadítóként érkeztek meg a 19. század végén. A második világháború lezárása után kénytelenül elismerték a függetlenségét, de a szoros ellenőrzést fenntartották. Mert a szigetlakók szabadságát meg kellett védeni a kommunistáktól, ugyebár.
Mármost az előző elnöknek, a helikopteres narkóbáró-vadászatairól itthon is elhíresült Marcos Dutertének ebből elege lett. Ő úgy gondolta, nem szorulnak rá, hogy Washingtonból mondják meg, ki a barát és ki az ellenség, kivel lehet kereskedni, és kivel nem, és ennek jegyében elkezdte szorosabbra fűzni a kapcsolatait Kínával.
Nem túl meglepő módon ez minél inkább sikerült neki, a nemzetközi sajtó annál többet foglalkozott az emberijogi jogsértéseivel és a korrupciós ügyeivel…
Szóval, az USA ragaszkodik a Fülöp-szigetekhez, ez nyilvánvaló. Ahogy az is: minél több fegyvert telepít az országba, annál több katonát kell oda vezényelnie a kezelésükre, a biztosításukra.
A másik, ami eszünkbe jutott erről az egészről, az az, hogy az Egyesült Államok vezetése tényleg nem tanul semmiből. Vagy valamilyen oknál fogva középtávon a Csendes-óceáni térségben is háborút akar provokálni. Az ugyanis biztos, hogy rakéták telepítésével, a háborús feszültség szításával nem fogja eltántorítani Kínát egy Tajvan elleni offenzívától, ahogy az oroszokat sem sikerült Ukrajna megtámadásától.
Sőt, az USA minél jobban szorítja a riválisait, azok egyre inkább rákényszerülnek a radikális lépésekre. Hiszen, ha például az amerikaiak erőddé akarják fejleszteni a Fülöp-szigeteket, azt csak az „Egy Kína-elv” alapján amúgy is a kontinentális országhoz tartozó szikla elfoglalásával tudják kivédeni.
A jenkik mozgatórugója persze ebben az esetben is szinte biztosan a pénz. Nagyjából úgy gondolkoznak, hogy Kína fenyegetésével megemelik az ázsiai háború kitörésének kockázatát. Ez mindenkit fegyverkezésre kényszerít, a fegyvereket pedig elsősorban tőlük és az amerikai érdekeltségektől fogják megvenni.
Ennek a játéknak az a lényege, hogy forráspont közelében kell tartani a levest, és mindig csak akkor kell csendesíteni rajta egy kicsit, amikor ki akar futni. A baj az, hogy ez nem mindig sikerül.
