Az amerikai hírszerző ügynökségek megállapították, hogy valószínűleg nem Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el Alekszej Navalnij ellenzéki politikus februári meggyilkolását egy sarkvidéki fogolytáborban – jelentette szombaton a Wall Street Journal (WSJ).
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
A halálakor 47 éves Navalnij Putyin legélesebb belpolitikai bírálója volt. A hatóságok által szélsőségesnek bélyegzett politikus szövetségesei azzal vádolták Putyint, hogy megölette őt, és közölték, hogy bizonyítékokkal fogják alátámasztani állításukat. (Erre még visszatérünk.)
Washington azonban nem mentette fel az orosz vezetőt a Navalnij haláláért viselt felelősség alól, mivel az ellenzéki politikus évek óta az orosz hatóságok célpontja volt, a nyugatiak szerint politikai indíttatású vádak alapján börtönözték be, és 2020-ban idegméreggel megmérgezték.
Ez a Reuters összefoglalójának kivonata a WSJ cikkéről. Ugyanez a 444-nél így néz ki:
„Az amerikai hírszerző ügynökségek arra a következtetésre jutottak, hogy Putyin nem adott közvetlen parancsot Navalnij megölésére – számol be a Wall Street Journal információjáról a Meduza. »Ez az értékelés nem vitatja Putyin felelősségét Navalnij haláláért, inkább arról szól, hogy valószínűleg nem adott ilyen parancsot annak idején« – írják.”
Ugye, milyen könnyű hírt hamisítani? Csupán egyetlen szócskát kell beszúrni a megfelelő helyre, máris tök mást jelent az állítás. Az eredeti cikk, és a Reuters kivonata szerint Putyin nem akarta Navalnij halálát, de miatta került börtönbe, ahol nem bírta a kiképzést, meghalt. Ennyiben tehát felelős a történtekért.
A 444 tálalásában ebből az lett, hogy az orosz elnök nem adott közvetlen utasítást Navalnij meggyilkolására, de… Ezt a technikát hívják úgy, hogy kikacsintás. Aki olvassa, érti: ha nem közvetlenül, akkor közvetve, de Putyin adta ki a parancsot. Például azt mondta a belügyminiszternek, hogy nem siratná el Navalnijt, ha meghalna. Az meg vette a lapot, felhívta a börtönparancsnokot, és elrendelte a – ne szépítsünk: kivégzést.
Egyebekben mindkét cikk kitér arra, hogy Navalnij egykori munkatársai, és bizonyos európai országok szakszolgálatai (könnyű kitalálni: a polákok és a balti szakkör) vitatják az amerikai eljárás eredményeit.
A 444 ezzel a maga részéről le is zárja a történetet. Higgye csak azt mindenki: Putyin közvetett parancsot adott Navalnij megölésére, az amerikai hírszerzés pedig, ahogy a cikkben is olvasható: naiv.
Ezzel szemben a Reuters, amely hírből legalább ismeri, még ha nem is tartja be mindig az újságírói etikát, rögzíti azt a tényt, hogy Navalnij hálózatának tagjai a haláleset után azt ígérték: „bizonyítékokkal fogják alátámasztani állításukat”, amely szerint Putyin ölette meg a vezetőjüket.
Igaz, azt már nem emelték ki, hogy ezeket a bizonyítékokat soha nem mutatták be (nyilván, mert nem léteznek), viszont az olvasó sejtheti, hogy így van, hisz nincs rá további utalás az anyagban. Ez mindenképpen korrektebb tálalás. Pontosabban: manapság, amikor a Nyugat lényegében háborút visel Oroszország ellen, ez tisztességes hozzáállás, szemben a 444 adott körülmények között is undorító propagandájával.
Egy fontos körülmény van viszont, amit egyik szerkesztőség sem tartott fontosnak kiemelni: még az ukrán szakszolgálatok is azt állítják, hogy Navalnij halálához Vlagyimir Putyinnak semmi köze.
