Washington úgy véli, hogy az orosz fegyveres erők támadást indítottak Harkiv (Harkov) ellen. John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának (NSC) stratégiai kommunikációért felelős koordinátora szerint az Egyesült Államok számított egy ilyen irányú offenzívára, és most úgy vélik, hogy ez meg is kezdődött.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Hozzátette: Washington igyekezett felkészíteni Kijevet erre, és a katonai segélyek segítenek majd az ukrán félnek az orosz támadások kivédésében.
Korábban orosz katonai tudósítók és Volodimir Zelenszkij is úgy nyilatkozott, hogy az offenzíva folyamatban van. Az ukrán vezető szerint Kijev számított az események ilyen alakulására, és készen áll az elkövetkezendőkre. Az ukrán védelmi minisztérium azt is közölte, hogy tartalékos egységeket helyezett át a Harkivi területre.
Jurij Butuszov ukrán katonai újságíró, a Censor.net honlap főszerkesztője azt mondta, hogy az orosz hadseregnek az offenzíva első napján négy települést sikerült elfoglalnia. Ezek Sztrelcsje, Krasznoj, Pilnaja és Boriszovka, amelyek néhány kilométerre találhatóak az orosz határtól és mintegy 40 kilométerre Harkivtól.
A mértékadó orosz források szerint egyik sincs egészében az ellenőrzésük alatt, de a frontot több szakaszon sikerült 2-3 kilométeres mélységben áttörni.
A fentiekhez hozzá kell tenni: Washington elismerte Oroszország kelet-ukrajnai sikereit. John Kirby szerint „Oroszország taktikai sikereket ért el Kelet-Ukrajnában, különösen Donbászban”.
A Harkivi terület veszélyeztetett részén az ukránok megkezdték a lakosság önkéntes evakuálását.
A Harkiv elleni offenzíva lehetősége egy ideje beszédtéma. A szakértők az ukrán hadsereg kimerülése miatt már az év elejétől arra számítottak, hogy Oroszország fokozni fogja a nyomást, különösen az év első felében, amíg a nagyobb nyugati fegyver- és hadianyagszállítások beérkeznek, illetve az F-16-osok rendszerbe nem állnak.
A három versengő, de részben egymást kiegészítő elmélet egy déli, Herszon-Mikolajiv-Odessza irányú offenzíva, egy középső, a Bahmut és Donyeck közötti vonalon folytatódó előrenyomulás és egy északi, Harkiv elleni támadás, és tulajdonképpen a „harmadik” front megnyitásának esélyét latolgatta.
A tavaszi események és a mindkét oldali híradások alapján a legvalószínűbbnek azt tartjuk, hogy az oroszok továbbra is a Donyecki területre fognak összpontosítani. Ez annak tükrében különösen indokolt, hogy a közelmúltban kiderült: itt komoly hiányosságok vannak az ukrán mélységi védelemben. A kérdéssel a Verhovna Rada védelmi bizottságának tagjai foglalkoztak, miután szembesültek vele, hogy bizonyos erődítmények nem készültek el az elmúlt két évben.
Ami a Harkiv elleni támadást illeti, érdemes figyelni annak ukrán és amerikai kommunikációjára, amely leginkább egy önbeteljesítő jóslatra hasonlít. „Felkészítettük rá Kijevet”, és „a katonai segélyek segítenek majd… a kivédésében”. Zelenszkij is higgadtan nyilatkozott, nem kötötte össze az offenzívát a szokásos „adjátok ide nekünk még a birodalmi lépegetőket és a Halálcsillagot is” könyörgéssel.
Ukrajnának nagy szüksége van egy látványos sikerre, amellyel Kijev és Washington egyaránt igazolhatja a támogatások értelmét, és demonstrálhatja, hogy a háború még nem veszett el, még mindig van értelme folytatni. Ilyet a Donbászban nem tudnának kierőszakolni, a Harkivi területen viszont igen – főleg akkor, ha a város ostroma nem is szerepel az orosz tervekben.
Az oroszoknak kettős célja lehet. Az egyik, hogy hátrébb tolják az ukránokat az orosz határtól, a másik, hogy minél nagyobb erőket kössenek le. Utóbbit úgy tűnik, már el is érték, hiszen a fent idézett nyilatkozat szerint az ukrán védelmi minisztérium a tartalék átcsoportosításával válaszolt az orosz akciókra, miközben minden emberre szükségük lenne Csasziv Jarnál és Krasznogorovkánál.
A sakkjáték tehát folytatódik, és az igazán izgalmas hírek valószínűleg nem Harkivból fognak érkezni a következő hetekben.