Az ukrajnai válság eszkalációja óta több mint egymillió ukrán érkezett Lengyelországba, közülük 371 ezeren katonaköteles korú férfiak – írta meg a Forbs.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
A lap idézi a Deloitte jelentését, amely szerint az ukrán menekültek 2023-ban 0,7-1,1 százalékkal járultak hozzá a lengyel GDP-hez, és ez a hatás a becslések szerint már rövid távon 1,35 százalékra is nőhet.
Ez csak első ránézésre tűnik szerénynek, valójában jelentős összeg.
A bértömeg és a magánfogyasztás növekedése, valamint a külföldi tőkebeáramlás miatt Lengyelország állami költségvetési bevételei 2022-ben 10,1-13,7 milliárd zlotyval, 2023-ban pedig 14,7-19,9 milliárd zlotyval növekedtek, miközben a menekültekkel kapcsolatos állami kiadások 2022-ben 15 milliárd zloty-t, 2023-ban pedig már csak 5 milliárd zloty-t emésztettek fel.
Ha át akarjuk számolni forintra, kilencvennel kell megszoroznunk valamennyi értéket!
A Lengyelországban élő ukránok többsége olyan ágazatokban dolgozik, mint az ipari termelés, a szállítási szolgáltatások és az építőipar, és mintegy felük olyan munkát végez, amelyhez túlképzettek.
Emellett tavaly a lengyelországi új magánvállalkozások mintegy 10 százalékát ukránok alapították, a legtöbbet az építőiparban, az információs és kommunikációs, valamint az egyéb szolgáltatási szektorban.
Érdemes emellé odatenni egy másik hírt:
A német gazdaság évente kétszámjegyű milliárd eurós bevételtől esik el a szakképzett munkaerő hiánya miatt – kongatta meg a vészharangot a Német Gazdasági Intézet (IW) az AFP szerint.
Az IW vasárnap közzétett tanulmánya szerint a vállalatok idén 49 milliárd euróval több bevételt tudnának elérni, ha elegendő számú szakmunkás állna a rendelkezésükre, és dolgozna teljes munkaidőben. Az előrejelzés szerint a probléma a következő években súlyosbodni fog: a kieső termelési potenciál 2027-re várhatóan 74 milliárd euróra rúg.
Tavaly egyébként 570 ezer állást nem tudtak betölteni – szögezte le az intézet.
„A szakképzettségi hiány csökkentése érdekében mindenekelőtt jól képzett bevándorlókra van szükség” – állítja a tanulmány, amely emellett finoman utal a nyugdíjkorhatár emelésének, illetve a nyugdíjkorúak foglalkoztatásának szükségességére is.
Vagyis a lengyel és német elitnek most nem érdeke, hogy béke legyen Ukrajnában, de legalábbis az biztosan nem, hogy a menekültek hazatérjenek.
Varsó ugyan kötött egy magállapodást Kijevben, amelynek értelmében akár segítséget is nyújthatna a katonakorú férfiak hazakényszerítésében, de egyfelől ez eddig papíron maradt, másfelől Berlin azonnal bejelentette: tárt karokkal várja azokat, akik nem érzik biztonságba magukat a szomszédban.
Az uniós vezetők eközben egyre gyakrabban beszélnek arról, mekkora lehetőséget jelent az ipari körök számára a majdani újjáépítés.
Összességében tehát nem túlzás azt állítani, hogy a Nyugat a befogadás és a katonai segítségnyújtás álcája alatt valójában a szemünk előtt fosztja ki Ukrajnát.