Cikket írt a Time-nak Brittney Griner, az amerikai sportoló, akit 2022-ben tartóztattak le a seremetyevói repülőtéren, miután hasisolajat találtak a poggyászában. A Jekatyerinburg játékosa egy büntetőkolóniára került, viszont kicserélték a legendás fegyvernepperre, Viktor Butra, így még abban az évben szabadult. Az orosz börtönök híresen embertelenek, ezért különösen érdekes olvasmánynak ígérkezett a „kosaras naplója”.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Itt azonban álljunk meg egy gyors közbevetésre: amikor csak tehetjük, egy-egy történetet több forrásból ellenőrzünk, de legalább átfutjuk az eredeti közlést. És nem véletlenül!
Griner írását a Telex foglalta össze a magyar olvasóknak, s úgy tűnik, nem találták elég szörnyűnek a leírását, ezért itt-ott szándékosan eltorzították azt. Az ehető, de ízetlenből így lett például gusztustalan étel, vagy a táborban „angolul legjobban tudó” fogvatartottakból angolul „valamelyest tudó”.
A Telex verziójában csak annyi szerepel, hogy az IK-2 falain belül található többek között egy árvaház az ott szülő nők gyerekeinek. Azt viszont már kihagyták, hogy Griner azt írta: azok a rabok, akik a büntetésük alatt adtak életet gyermeküknek, kétéves koráig a kicsivel maradhatnak – ezért van ott az az „árvaház”, ami tulajdonképpen egy anyaotthon.
No, de haladjunk tovább, innentől kezdve az eredeti Time-cikk alapján. Mi az, amit érdekesnek találtunk belőle?
Például azt, hogy a három legundorítóbb dolog egyike szerinte a munka volt: egy varrodában dolgozott, amelyben nem 2 méteres égimeszelőkre méretezték a munkaállomásokat, ezért a helye kényelmetlen volt a számára. Viszont az is kiderül a cikkből, hogy egy kis panaszkodás után találtak neki más feladatot – a kilógó cérnaszálakat kellett levágnia a már kész ruhákról…
Őszintén meglepődtünk azon is, hogy hosszú bekezdéseket szentelt a hajának. Iskolás koráig visszamenőleg megírta a frizurája történetét, de nem azért, mert a smasszerok levágatták vele a rasztáit. Nem, simán engedélyezték neki a, hogy úgy viselje a haját, ahogy jól elesik, és épp ebből lett a baj: a loboncáról kiderült, hogy nem kompatibilis a mordvinföldi időjárással.
Ugyancsak említésre méltó, hogy a visszaemlékezésében alig esik szó erőszakról, és ha mégis, jobbára akkor is úgy, hogy beszélt valakivel, aki hallotta, hogy állítólag elő szokott fordulni.
A legjobb rész viszont ez:
„Ez idő tájt egyedül ünnepeltem a Hálaadást, börtön stílusban. Vettem egy füstölt pulykacombot a piacon. A körletem konyhájában kicsontoztam a pulykát és rizst készítettem, mindkettőt egy tálba tettem, és szójaszószt öntöttem rá. Relle-re, anyára és apára gondoltam, az egész Houstonban összegyűlt családomra. Fájt, hogy nem lehetek velük.”
A büntetőkolóniának eszerint nem csak saját, a rabok számára hozzáférhető piaca van, de ott a keresményéből vehetett füstölt pulykacombot, rizst és még szójaszószt is, és megengedték neki, hogy Hálaadás alkalmából ünnepi vacsorát rittyentsen magának.
És ha most arra gondoltok, hogy jó, kivételeztek vele, mert amerikai, különben is el akarták cserélni Viktor Butra… Igen, lehet. Viszont erre egy szóval sem utal. Brittney Griner szerint egyszerűen ilyen az élet az IK-2-n. Persze, azzal, hogy nincs meleg víz és nagy a szigor, de na… Ennél azért még mi is „gulágosabbra” számítottunk, ha másért nem, azért, mert a kosaras történetének propagandaértéke van, illetve lehetne.