A brit The Sun című bulvárlap megdöbbentő cikket közölt egy hajmeresztő témáról – a tudósítást itthon többek között a Portfolio szemlézte: két nyugalmazott brit tábornok és egy professzor arról beszélt elég részletesen, hogy szerintük milyen módon vezethet harmadik világháborúhoz az, ha az orosz hadsereg gyorsan előretör Ukrajnában. Az elemzésben kitérnek Magyarország helyzetére is: szerintünk hazánk megállapodást köt az oroszokkal és semleges lesz.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Az egyik nyilatkozó Sir Richard Shirreff volt, aki a NATO európai helyettes főparancsnokaként is szolgált, és könyvet írt egy orosz-NATO háborúról, a másik Richard Barrons tábornok, volt brit vezérkari főnök. Megtoldotta még pár gondolattal a cikket Michael Clarke professzor is, a Royal United Services Institute (RUSI) think-tank volt vezetője.
Az elemzők tíz pontban szedték össze, szerintük hogyan eszkalálódhat harmadik világháborúvá az, ha az orosz hadsereg megtöri az ukrán hadsereg ellenállását. A menetet a következőképpen képzelik:
1. Putyin elfoglalja a Donbaszt. A szakértők szerint ez teljes mértékben lehetséges akár idén nyáron is: az ukrán haderő létszámhiánya továbbra sem oldódott meg, a harkivi front megnyitása pedig komoly erőforrásokat von el a keleti frontról.
2. Ha elfoglalják az oroszok a Donbaszt, a Nyugat és Ukrajna is tárgyalóasztalhoz ülne a konfliktus lezárásáról egyeztetni, lehet, hogy tűzszünet is jönne. Az orosz hadsereg ezt az időszakot erőgyűjtéshez használná fel, s végül borítanák az asztalt: tizenkét hónapon belül újabb offenzívát indítanának, melynek részeként elfoglalják Harkivot és Odesszát.
3. Oroszország Ukrajna mellett Moldovára és Grúziára (Georgia) is pályázik szerintük. A szakértők úgy vélik, az „ügynöktörvény” azt mutatja, hogy Oroszország befolyása Grúziában egyre nagyobb, lehet, így azt sikerülhet kiszakítani a nyugat öleléséből fegyver nélkül is. Moldovát pedig könnyedén le tudja győzni az orosz hadsereg, miután elfoglalják Odesszát.
4. Közben Oroszország kibertámadásokkal, bűnözőkkel, szélsőséges terroristákkal és az orosz kisebbség agitálásával destabilizálná a balti államokat.
5. A NATO az orosz agitáció miatt elkezdene mozgósítani, készültségbe helyezni haderőit. Megerősítenék határaik védelmét a NATO-államok, de a háborús felkészülés időbe telik.
6. Oroszország és Belarusz ezt kihasználva megtámadja Litvániát a Suwalki-folyosón keresztül. Az oroszok előtte persze hamiszászlós műveleteket készítenének elő, hogy azt mondhassák, a NATO támadott először.
7. Clarke szerint a NATO nem tudna egységes választ adni az orosz támadásra: Magyarország, Szlovákia és az egyébként semleges, de európai uniós tag Ausztria megállapodna az oroszokkal. A NATO meggyengülne, lehet, hogy szét is esne.
8. Közben Ukrajna – az összeomlás szélén – segítséget kér a NATO-tól. Elsősorban egy repüléstilalmi zóna létrehozását.
9. Franciaország úgy dönt, katonákat küld Ukrajnába.
10. A NATO (maradéka) és Oroszország lényegében több fronton is elkezd harcolni egymással, Ukrajnában és a Baltikumban is. Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsot ad harcászati atomfegyverek bevetésére.
Hát hogy is mondjam, ez a forgatókönyv olyan brit „tudósos” lett. Én aligha hiszem, hogy ha a felek fegyverszünetet kötnek, akkor Oroszország fogja azt felborítani. A minszki megállapodást is leginkább csak Moszkva vette komolyan…
Nem gondolnám azt sem, hogy Fehéroroszország és Oroszország rátámadna Litvániára vagy bármely más NATO tagállamra. Na, meg hogy mi a szlovákokkal és főleg Ausztriával karöltve lepaktálnánk az oroszokkal, aztán emiatt szétesne a NATO.
Jó lehet az anyag, amit a brit csapat használt, mielőtt felvázolta a tíz pontot. Habár önmérsékletről tanúskodik, hogy sem a Power Rangers, sem a Marvel-osztag nem jelent meg benne. Pedig, miért is ne?!
