… a szabadság. A maradék szabadságunk. Az a kevés, amit még meghagyott nekünk a Nyugat. Hazánk – ne kerteljünk – egy félgyarmati sorban tartott ország. Gúzsbakötnek minket az uniós jogszabályok, szabványok és irányelvek. Kordában vagyunk tartva.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
De egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a szűkre szabott keretet kik és mivel töltik ki! És nem mindegy az sem, hogy azok, akiket az Európai Parlamentbe küldünk akarnak-e és mernek-e küzdeni azért, hogy ezek a keretek ne szűküljenek tovább, ha már bővíteni nem lehet azokat.
Mert ez a szomorú helyzet: „kevesebb Európa” nem lesz, a „több Európának”, azaz a nemzetállami létünk felszámolására tett kísérleteknek azonban ellenállhatunk. Ellen kell állnunk!
A mai választás nem fogja eldönteni, hogy az EU háborúba sodródik-e, mert ahhoz elég Franciaország, Lengyelország és a „balti szakkör” meggondolatlansága.
Orbán Viktor minden vétója ellenére Brüsszel, Washington vagy bárki a 27-ek vezetői közül belesodorhatja az országunkat is a következő világégésbe. Olyan örvényt idézhet elő, amely magával ránt minket, mivel az EU- és NATO-tagság összeköt minket az őrültekkel.
Mégis óriási jelentősége van annak, hogy akik (állítólag) Magyarországot képviselik az uniós szervezetekben, azok tapsolnak-e majd ehhez, vagy a végsőkig próbálják-e fékezni a szakadék felé száguldó vonatot.
Ha van, aki fékezze, legalább egy reményünk megmarad: sikerül lelassítani annyira, hogy az utolsó pillanatban leugorhassunk róla.
Igazán jó eredmény tehát nem születhet ma.
Azért sem, mert az Európai Néppárté (EPP) lesz a legnagyobb frakció. A szociáldemokratáké a második legnagyobb. A rendszerkritikus ECR-t és ID-t pedig olyan politikusok vezetik, akik néhány üveggyöngyért, az EPP-vel való együttműködés hamis ígéretéért, a hatalom délibábjáért képesek feladni az elveik jelentős részét.
Hiába várható az ECR és az ID megerősödése, a Néppárttal együtt sem lesz többségük, tehát az EPP újra a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal fog összefogni.
Az európai mainstream nem változik. Meloni és Le Pen fontosabbnak fogja érezni magát. A pártcsaládjaik, különösen, ha egyesülnek, több bizottsági helyet, jólfizető pozíciót foghatnak. Ennyi lesz. Semmi látványosság, semmi forradalom.
De ha nem változik semmi, az ebben a pillanatban jó, mert azt jelenti, hogy legalább rosszabb sem lett a helyzet.
Szóval, ne kergessen senki hiú ábrándokat, mert csalatkozni fog.
Viszont azt se felejtse el senki, hogy minden választási eredmény egy (vagy több) üzenet.
Ha most azokra a pártokra, azokra a listákra adjunk a szavazatunkat, amelyek elutasítják a Nyugat háborús politikáját – értve ezalatt az Oroszország és Kína elleni fellépéseket egyaránt –; amelyek a szuverenitásunk védelmének fontosságát állítják az EU föderalizációjával szemben, akkor egyszerre üzenünk a globalistáknak és a magyar pártoknak is.
Utóbbiak közül a „jobboldaliaknak” azt, hogy minden külső nyomás ellenére folytatniuk kell az ellenállást, ha a következő országgyűlési választások alkalmával meg akarják őrizni vagy bővíteni akarják a mandátumaik számát. Az úgynevezett „baloldalnak” pedig azt, hogy ha folytatja a nemzetárulások sorozatát, teljesen el fog tűnni a politikai térképről.
Ezzel összefüggésben, ha az ECR és az ID tényleg erősebb lesz, és ha mellettük megjelenik egy új konzervatív, szuverenista erő, többek között az AfD és a Mi Hazánk részévtelével; ha a baloldalon sikerül megkapaszkodniuk az olyan tiszteletre méltó mozgalmaknak, mint a német Sahra Wagenknechté, annak is üzenetértéke lesz.
Azt üzeni, hogy a fősodornak legalább visszább kell fognia magát egy kicsivel. A célja – a globalistáké és azok kiszolgálóié – nem fog változni, de ha egy kicsit lazítanának a gyeplőn, levegőhöz juthatnánk. És talán a háború is véget érne, mire ismét rákapcsolnak.
Mindent egybevetve tehát ez a választás szerintünk a szabadságunkról szól; arról, hogy jól használjuk-e; hogy teszünk-e érte, hogy megpróbáljuk megvédeni azt a keveset, amit még meghagytak nekünk.
Szóval, aki még nem volt, az menjen el szavazni, és akár az orrát befogva, szavazzon olyan pártokra, amelyek nemet mondanak a „több Európára”. Nincs nagy merítés, de nem is csak egy opció van. Döntsetek a belátásotok és a vérmérsékletetek szerint!
