A képviselőház költségvetési bizottságának republikánus tagjai közzétették a 2025-ös külügyminisztériumi kiadási tervezetet, amely növeli a Fülöp-szigetek és Tajvan katonai támogatását Kína fenyegetésének ellensúlyozására – írta a Defense News alapján a Portfolio.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Ezek szerint a képviselőház költségvetési bizottságának republikánus tagjai a héten nyilvánosságra hozták a 2025-ös költségvetési évre vonatkozó külügyminisztériumi kiadási tervezetüket.
A demokraták azért kritizálták az előterjesztést mert az a Fehér Ház által kérnél kevesebbet irányoz elő például az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) számára, ugyanakkor a Fülöp-szigeteknek és a Tajvannak nyújtott katonai segélyek növelése kétpárti támogatást élvez.
Konkrétan 100 millió dollárt különít el a Fülöp-szigeteki külföldi katonai finanszírozásból (FMF) és további 500 millió dollárt Tajvan számára. Ez jelentős növekedést jelent ahhoz képest, amit eredetileg kértek: 42,2 millió dollárt Manilának és 100 millió dollárt Tajpejnek.
Az FMF-program célja – olvasható a cikkekben –, hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek és partnereinek közvetlen támogatást nyújtson védelmi felszerelések, képzés és szolgáltatások vásárlására.
Szembeszállunk az ellenséges rezsimek növekvő befolyásával azáltal, hogy ellenállunk Kína kommunista befolyásának az Indo-csendes-óceáni térségben – mondta Tom Cole, republikánus képviselő erről.
Mit gondolunk erről?
1) A 2023-as állapot szerint az USA-nak 80 országban 750 katonai támaszpontja volt. Kínának 1, azaz egy darab Dzsibutiban, és még néhányhoz volt hozzáférése. Az amerikai bázisok közül kilenc a Fülöp-szigeteken található, de a térség békéjét természetesen nem ez, és nem a régióba áramló elképesztő mennyiségű nyugati fegyver veszélyeztetni. Dehogy, hiszen Washington egyetlen célja a béke és biztonság fenntartása!
2) Olyanról még nem hallottunk, hogy a Tom Cole által emlegetett kínai „kommunista befolyás” kormányokat döntött volna meg színes forradalmak által bárhol a világban. De olyan országot sem ismerünk, amelyet a kínai hadsereg kommunistává bombázott volna merő elvtársi törődésből és mellékesen annak nyersanyagaiért…
3) Úgy tűnik, az USA nem képes tanulni a saját hibáiból. Feltett szándéka, hogy ha a NATO-t nem is tudja kiterjeszteni az Indo-Csendes-óceánra, azaz nem tud az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe ázsiai és óceániai tagokat felvenni, akkor létrehoz egy párhuzamos tömböt Kína elszigetelésére.
Ezt azzal indokolja, hogy meg kell védeni a régió országait a kínai agressziótól, ám ha valami, hát pont ez fogja kiváltani a támadást, hiszen Peking nem tűrheti a végtelenségig, hogy amerikai erődökké változtassák a szomszédait, és rakéták ezreit irányítsák a városaira. Tehát, ha valami növeli a háború kockázatát például Tajvan és Kína között, akkor az éppen az amerikai politika.
4) Egyébként ügyes húzás ez: pénzt adnak Tajvannak és a Fülöp-szigeteknek, amivel amerikai fegyvereket vehetnek, hogy aztán amerikai érdekeket szolgáljanak vele. Na, erre mondják, hogy két legyet egy csapásra.
