A megélhetési válság minden tagállamot érintett. A válságot nagyrészt a COVID-19 világjárvány gazdasági következményei és az Ukrajna elleni orosz háború miatt emelkedő energiaárak okozták. 2022-ben az EU-ban 95,3 millió embert fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés. Ez az EU lakosságának 21,6%-a – olvasható az unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) legfrissebb jelentésében.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
A szervezet hozzátette: a szegénység és a társadalmi kirekesztés a gyermekek körében nőtt, elérte a 24,7 %-ot. Ez az arány 2022-ben mintegy 20 millió gyermeket jelentett, közel 1 millióval többet, mint 2019-ben.
Az Eurostat legfrissebb adatai alapján 2022-ben az EU-ban az euró bevezetése óta a legmagasabb inflációs szintet (9,2 %) regisztrálták. 2021-hez képest 2022-ben az EU egészében a lakhatás, a víz és az energia ára 18,0 %-kal, a közlekedés ára 12,1 %-kal, az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára pedig 11,9 %-kal emelkedett.
2023 januárjában az EU-ban a háztartások fogyasztási kiadásai tekintetében a legnagyobb kategóriák az élelmiszerek és alkoholmentes italok (17,3 %), a lakhatás, víz és energia (15,1 %), valamint a közlekedés (14,7 %) voltak. Ezek együttesen az összes kiadás közel felét (47,1 %) tették ki, és ugyanakkor a 2022-es átlagos inflációnál jóval nagyobb áremelkedést tapasztaltak.
A 2023-ra várt általános bérnövekedés (6 %) ellenére a reálbérek 0,8 %-kal csökkentek.
Az Eurobarométer 2023. tavaszi felmérése szerint az uniós polgárok egyre elégedetlenebbek azzal, ahogyan az EU és a nemzeti kormányok kezelték a megélhetési válságot: az emberek 65 %-a nem volt elégedett a nemzeti kormányoknak az élelmiszer- és energiaárak emelkedésére adott válaszával, míg 57 %-a elégedetlen volt az EU válaszával.
Az Európai Bizottság jelentése rámutat, hogy „a kilátások bizonytalanok, de fennáll a veszélye annak, hogy a munkaerő-kereslet csökkenéséhez vezető erősebb gazdasági lassulás nagyobb nyomást gyakorolna a bérszínvonalra, míg a magasabb inflációs ráták növelnék a nominális béreket, de csökkentenék a reálbéreket.”
Vagyis – kezdjük ezzel az utolsó bekezdéssel – Brüsszel szerint a helyzet, azok a körülmények, amelyek között egyre nehezebb élni és dolgozni – na, azok romlani fognak. És sem az Európai Bizottság, sem a Parlament, de még a nemzeti kormányok sem tudják, mi a toszt lehetne csinálni. Nincs ötletük. Azon kívül, persze, hogy Putyin.
Ez már az első sorokból kitűnik, hiszen az FRA szerint a COVID és főleg az „orosz agresszió” felelős minden bajért. Nem a nyugati vezetők alkalmatlansága, nem a járvány félrekezelése, nem az értelmetlen pénzszórás, nem a józanésznek ellentmondó intézkedések és legkevésbé sem a szankciók vagy az északi áramlat USA által megszervezett felrobbantása… Nem! Putyin.
Az a jó az orosz elnökben, hogy olyan, mint a Nesquik nyuszi volt régen a reklámban, amire mindent rá lehetett fogni. Megbüntettek gyorshajtásért? Putyin. Kikapott a Real Madrid? Putyin. Egyest kapott a gyerek fizikából? Putyin. Csak az a baj ezzel, hogy egy idő után nagyon átlátszóvá válik. Már most kezd derengeni sokaknak az EP-választások eredményei szerint, hiszen a legnagyobbat a rendszerkritikus erők nyerték.
És miközben az unió gazdasága a recesszió szélén táncol, Oroszországé egyre erősebb, a BRICS-be pedig olyan államok kérték a felvételüket, mint Thaiföld, Vietnam vagy Törökország. Szóval, nagyon gyorsan le kéne zárni ezt a háborút. De nem fogjuk, mert az uniós vezetőket nem azért fizetik, hogy nekünk jobb legyen. Izgalmas lesz, amikor erre majd tömegek jönnek rá.
