Putyin a KNDK után Vietnamba utazott, amely máig hálás Moszkvának (és egyébként Budapestnek is) a népi felszabadító háborújához, és az amerikai báb Diem-rezsim elleni küzdelméhez nyújtott mindennemű támogatásért.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Érdemes megemlíteni: phenjani látogatása előtt Washington az orosz elnököt figyelmeztette, hogy „nem kéne”, a hanoi látogatása előtt viszont a vietnami vezetéshez intézett csak fenyegetésként értelmezhető kinyilatkoztatást, amely lényegében ugyanerről szólt.
Az USA szerint nagyon rossz ötlet Vlagyimir Putyin fogadni, na pláne, megegyezni vele valamiféle stratégiai partnerségben. Az üzenet azonban nem ment át. A vietnamiak katonai tiszteletadással fogadták az orosz elnököt, akit a sajtó és a politikusok is elvtársként emlegetnek.
Láthatóan ez sok nyugati elemzőt meglepett, mivel Vietnam egyébként jó kapcsolatokat ápol az USA-val, és makacsul tartja magát az a nézet, miszerint a Délkelet-Ázsiában növekvő kínai befolyás miatt mindenki retteg, és bármire kész azért, hogy az Egyesült Államok megvédje.
Mindez egyébként abból fakad, hogy az európai és amerikai szakértők többsége erősen vágyvezérelt, és egymást „okosítja ki” a világ dolgairól – a helyiekre nem figyelnek, nem hallgatnak.
A régiós országok valóságérzékelése azonban egészen más. Vietnamból nézve elég egyértelműnek tűnik, hogy az USA soha nem fogja megvédeni a vietnami érdekeket. Az amerikaiak úgyis, mint korábban, csak eszközként tekintenek a vietnamiakra Kína elszigeteléséhez, provokálásához. Ez azonban nem növeli, hanem éppen csökkenti a biztonságukat.
Mi az, ami növeli? Egy olyan szövetséges, amely a kölcsönös tisztelet alapján, és mondjuk ki, a kölcsönös függés miatt egyenrangú félként tud tárgyalni Pekingben. Ez pedig Oroszország, tágabb értelemben pedig a BRICS az a szövetségi rendszer, amely Vietnam fejlődését és biztonságát szavatolni tudja. Elvégre a kínaiak érdeke az, hogy a globális Dél országai között a feszültség megszűnjön vagy takaréklángra kerüljön.
És akkor most térjünk rá a látogatásra: Oroszország hagyományosan fémeket, gépeket és berendezéseket szállít Vietnamba. Az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek, az ásványi nyersanyagok, vegyipari termékek szintén keresettek.
Ismert továbbá, hogy Hanoi megerősíti és modernizálja hadseregét és haditengerészetét. Vietnam komoly érdeklődést mutat az orosz dízel-elektromos tengeralattjárók, fregattok és rakétahajók iránt, de vadászgépeket és légvédelmi rendszereket is vásárolna.
Ami a rakétahajókat illeti, Oroszország már megszervezte hat ilyen hajó építését Vietnamban.
Általánosságban elmondható, hogy Oroszország évek óta szorosan együttműködik Vietnámmal katonai téren, a fegyverek és katonai felszerelések fő szállítója.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) friss jelentése szerint 2014-2018 között Vietnam volt a negyedik legnagyobb orosz fegyverimportőr, bár a következő 4 évben a vásárlások volumene 91%-kal csökkent Washington nyomásgyakorlása miatt.
Ebben most újabb fordulat várható a fent említett okok miatt: az USA tekintélyét kikezdte az afganisztáni kivonulás, a közel-keleti fiaskók, az ukrajnai és az gázai háború kezelése.
Észak-Koreával ellentétben viszont a kétnapos találkozó végén valószínűleg nem lesz nagy bejelentés, csak jól megkomponált, udvarias nyilatkozatok, a megkötött szerződéseket pedig a legnagyobb titokban fogják tartani az USA és Kína miatt.
Ettől függetlenül nehéz elképzelni, hogy Putyin Hanoniba utazott volna, ha a két ország kormánya előzetesen nem tárgyal le mindent, és nem lenne előkészítve egy kölcsönösen hasznos szerződés. Ez pedig rossz hír az USA-nak, amelynek tovább gyengülnek a pozíciói a Dél-kínai-tenger térségében.
