Az EP-választásokkal egyidőben az ország vezetéséről is dönteniük kellett a bolgároknak. Az eredménnyel egylőre senki sem lehet maradéktalanul elégedett. Két hét kevés volt ahhoz, hogy a Bojko Boriszov vezette, erősen euroatlantisa GERB-SZDSZ össze tudjon tákolni egy működőképes koalíciót. A kisebbségekre támaszkodó liberális DPSZ-en kívül jelen állás szerint senki sem hajlandó összefogni vele.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
De miért érdekes ez a számunkra? Mert akár Bulgária NATO-tagsága is veszélybe kerülhet a politikai kötélhúzás miatt.
Boriszovék ellenzéke minden lényegesebb kérdésben egyetért, kettő kivételével. Ezek az euro bevezetése, és különösen Ukrajna támogatása, illetve az ország szövetségi politikája.
A harmadik helyre befutó Vzrazsdane nélkül a GRED-SZDSZ-t nem lehet leváltani, legfeljebb azt elérni, hogy a választásokat meg kelljen ismételni. Egy új szavazás viszont újabb patthelyzetet eredményezhet. Ezért Kosztadin Kosztadinov egy nagyvonalú, és merőben demokratikus ajánlattal állt elő az ellentétek feloldása érdekében.
„Igen, vannak nézeteltéréseink (másokkal), de ezek ideológiai alapon vannak, a legtöbb esetben a külpolitikával kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy eszmék és elvek forognak kockán. Ebben az esetben könnyű döntőbírót találni a bolgár nép személyében: népszavazást tarthatnánk az euróról vagy a NATO-ról” – javasolta a nemzetközi sajtóban oroszbarát és szélsőjobboldali populista jelzőkkel illetett párt vezetője.
Innentől kezdve a GERB-SZDSZ / DPSZ koalíció többi kihívóján múlik, hogy mit lépnek. Azt nem mondhatják, hogy szakpolitikai kérdésekben nem tudnak megegyezni a Vzrazsdanéval, mert meg tudnak.
A NATO-tagságról megkérdezni az emberek véleményét azért sem ördögtől való, mert ez soha nem történt meg. Magyarországgal ellentétben Bulgáriában nem tartottak népszavazást a csatlakozásról. Ráadásul az atlantista pártok most bebizonyíthatnák, hogy nekik van igazuk, amikor a közvéleménykutatásokra hivatkozva azt állítják, hogy az emberek 56 százaléka mögöttük áll, és ezt a voksával is hajlandó lenne kinyilvánítani.
Ha ennyire hisznek a bolgárok Nyugat melletti elkötelezettségében, akkor mitől félnek? Mert félnek, legalábbis eddig úgy tűnik: a mai hírek szerint egyik oldalon sincs elmozdulás a kormányalakítás felé.
Érdemes hozzátenni: a referendumok kiírásához törvényt kellene módosítani. Legalábbis az euro bevezetése kapcsán az alkotmánybíróság kimondta, hogy az embereknek ahhoz semmi közük. És valószínűleg a NATO-tagságra vonatkozó kezdeményezést sem engednék át a jelenlegi keretek között, mert nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettséget érint.
E tekintetben nagyon hasonló a szabályozás szerte Európában, így Magyarországon is. Hazánkban az a tudathasadásos állapot áll fenn, hogy a NATO- és EU-csatlakozásról dönthetett a nép, a kilépésről viszont nem szavazhatna. Tilos neki. (Tegyük hozzá, a NATO-csatlakozásról is csak úgy írtak ki referendumot, hogy az érvényességi küszöböt leszállították, különben sose léptünk volna be!)
Olyan ez, mintha a jogalkotó azt mondaná: az egész életedet ugyanazon a munkahelyen kell ledolgoznod, ha egyszer valahová jelentkeztél és felvettek. Vagy, hogy a bántalmazott nő, a sorozatosan megcsalt, vagyonából kiforgatott férfi nem bonthatná fel a házasságát soha, ha egyszer elvett valakit.
Hogy miért van ez így? Talán azért, mert a liberális demokrácia nyugati modellje szerint a politika úri huncutság dolga, a nép pedig csak arra való, hogy a szavazataival biankó felhatalmazást adjon egyes politikai erőknek, de valódi döntéseket nem hozhatnak a sorsukról, az a kiváltságosok előjoga.
Ez minden bizonnyal a bulgár származású Dobrev Klára (Gyurcsány Ferencné) számára jó hír lehet.
A jelenlegi formájában működő NATO-t
fel kellene oszlatni, és egy valódi
„védelmi szövetség” formájában újraszervezni, ugyanis jelenleg
nem tölti be az eredeti funkcióját.