Tovább romlott a helyzet a belarusz-ukrán határon az ukrán fegyveres erők átcsoportosításai és a légtér megsértése miatt – közölte a napokban Pavel Muraveiko vezérkari főnök. A tábornagy, aki egyben az ország védelmi miniszterének első helyettese a következőkről számolt be:

Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!


Az Ukrajnával közös államhatár 1084 kilométer hosszú, és az elmúlt hetekben ukrán részről olyan tevékenységet figyeltenk meg a határ közelében, amely „indokolatlan és számunkra továbbra is érthetetlen”.

Az 1. elnöki dandár különleges alakulatai megérkeztek Ovrucs faluba és a Rivnye-Zsitomir irányában foglalták el állásaikat.

„A határ közelében lévő különleges erők mindig riasztóak. Képesek szabotázs- és felderítő csoportokkal fenyegetni a területünket, képesek provokációkat végrehajtani” – mondta.

Aztán azzal folytatta: a határ közelében folyamatosak a csapatmozgások, az UAV-ok, mint például a „Bayraktar” repülése. „Taktikai szinten a határainkat megsértő pilóta nélküli repülőgépek provokációival szembesülünk” – jelentette ki.

Muraveiko tábornagy szerint az ukránok aknákat telepítenek és műszaki akadályokat építenek ki a határ mentén.


A vezérkari főnök szerint mindezt nem hagyhatják figyelmen kívül. A hadseregnek meg kell erősítenie az ország védelmét, többek között csapatokat kell – beleértve a tüzérséget is – irányítani a határhoz, és „bizonyos irányokban ki kell építeni a fedezéket”, hogy „időben tudjanak reagálni.”

Mire véljük mindezt? Szerintünk két eset lehetséges.

Az egyik, hogy Belarusz irányból újabb támadás készül Ukrajna ellen. A Nyugat továbbra sem hagy más megoldást Oroszország számára, mint a harcok folytatását.

2008-ban, amikor bejelentették, hogy a NATO tovább akar terjeszkedni Kelet felé, és fel akarja venni Ukrajnát és Grúziát, Vlagyimir Putyin egyértelműen jelezte: ez épp olyan elfogadhatatlan az oroszok számára, mint a szovjetek kubai megjelenése volt az amerikaiak számára a 1960-as évek elején.

Akkor Moszkva a háborút elkerülendő, visszavonulót fújt. Az USA és szatellitjei viszont úgy gondolták: ők mindent megtehetnek, van erejük hozzá. Talán abban is bíztak, hogy az oroszok gyávák lesznek.


Pedig sejthették volna, hogy nem. Tizenhat évvel ezelőtt, amikor Mihail Szaakasvili az Egyesült Államok támogatásával elérkezettnek látta az időt a dél-oszétiai és abháziai kérdés végső megoldására, Oroszország nagyon határozott választ adott.

Ez a Nyugat és a Majdan utáni ukrán vezetés számára is intő példa lehetett volna, de nem – csak kiprovokálták a háborút, amelyet Zelenszkij „békeformulája” értelmében addig akarnak folytatni, amíg nem sikerül megalázni az oroszokat, és rájuk kényszeríteni a kapitulációval felérő kivonulást Ukrajna 1991-ben rögzített területéről.

A háború tehát folytatódik, és a fenti hír azt is jelentheti, hogy az ukrán hadsereg határmenti akciót ürügyül használva megkezdődött egy újabb, Kijevet és az ukrán hátországot veszélyeztető hadművelet előkészítése Belarusz irányából.

Az ugyanis érthető, ha Minszket zavarja az ukrán fegyveres erők közelsége, és különösen a légtérsértések, viszont támadástól biztosan nem kell tartania, ágyúval pedig nem szokás verebekre lőni. Ha az UAV-okkal van baj, akkor nem a tüzérséget, hanem a légvédelmet kellene a határra telepíteni.

Ezzel együtt vagy ettől függetlenül az is lehetséges, hogy Kijev szándékosan provokálja a belarusz vezetést. Egyik fél hírszerzési adatait sem ismerjük, de ha Észak felől viszonylagos biztonságban érzik magukat az ukránok, érthető, miért provokálnak ki efféle lépéseket a szomszédjuktól:


a belarusz határ militarizálódására hivatkozva hatékonyabban könyöröghetnek a nyugati szövetségeseknél pénzért, fegyverért, de akár a határokat és a hátországot biztosítani hivatott, és ezzel az ukrán hadsereget tehermentesítő NATO-csapatokért is.

Egy baj van ezzel. Az, hogy aki a tűzzel játszik, könnyen megégetheti magát, és egy szándékolatlan határincidens olyan láncreakciót indíthat el, amely akár Belarusz hadba lépéséhez is vezethet.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét