A washingtoni NATO-csúcs zárónyilatkozata szerint a szövetség „folytatja [Ukrajna] támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ideértve a NATO-tagságot is”. A CBS híradása szerint, amit a 444 szemlézett, a csatlakozási feltételek teljesülése esetén Ukrajna számíthat a csatlakozásra, de erről a szövetségesek között teljes egyetértésnek kell lennie. A tagságra konkrét ütemterv továbbra sincs.

Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!


A közös nyilatkozatban az is szerepel, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal, nem jelent rá veszélyt.

Vagyis az, hogy a 2016-os (!) varsói határozatok értelmében folyamatosan erősítik a szövetség keleti szárnyában a katonai jelenlétet, a Balti- és a Fekte-tenger ellenőrzését,

vagy az, hogy az Egyesült Államok 2026-ban megkezdi az új nagy hatótávolságú és hiperszonikus fegyverek telepítését Németországba,

továbbá, hogy Romániában a ramsteininél is nagyobb támaszpontot építenek

 – ezek nem fenyegetések, csak egy furcsa hobbi.

Semmi fenyegető nincs abban, ha egy katonai szövetség a „tagállamai védelme” érdekében ilyesmit csinál egy másik ország tágabban értelmezett határvidékén. Aki ebben fenyegetést lát, az hülye.

Hogy mi? Kubai rakétaválság? Meg se történt. Csak legenda. Kínai mesterséges szigetek? Nem, hát e logika szerint azok sem jelentenek fenyegetést, biztos csak a korallzátonyok miatt aggódnak a Pentagonban.

Észak-Korea és Irán csuklóztatása a rakétaprogramjuk miatt? Az meg más. Az észak-koreaiak és az irániak őrültek. Folyamatosan arról beszélnek, hogy csak a védelmi képességeiket akarják fejleszteni, de nyilvánvaló, hogy ez nem igaz: az elmúlt harminc évben sorra indították a támadó háborúikat Jugoszlávia, Afganisztán, Irak, Líbia és Szíria ellene…

Mi, az a NATO-volt? Látom, ti is putyin ügynökei vagytok. Akkor itt fejezzük is be! De előtte még néhány hír, ami a hazai sajtóból és elemzésekből kimaradt:


Oroszország katonailag fog válaszolni az amerikai nagy hatótávolságú rakéták németországi telepítésére. Ezt Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes jelentette ki a RIA Novosztyinak.

Az Egyesült Államok megkezdte a katonai repülőterek helyreállítását a csendes-óceáni szigeteken: Peleliun és a Mariana-szigetek északi részén, Tinianban is építési munkálatok folynak. Ugyanez történik Yap szigetén a Mikronéziai Szövetségi Államokban. Ezek a szigetek együttesen alkotják az úgynevezett Második Szigetláncot, egy amerikai ellenőrzés alatt álló stratégiai vonalat a Csendes-óceán nyugati részén.

Válaszul Kína felszólította a NATO-t, hogy ne váljon „egyes nagy országok” hegemóniájának eszközévé. „Az ázsiai-csendes-óceáni térség a békés fejlődés területe, nem pedig geopolitikai játszmák színtere” – áll Peking EU-ba akkreditált képviseletének nyilatkozatában. A kínai vezetés ráadásul továbbra is sérelmezi, hogy a NATO dokumentumaiban az országot fenyegetésként jelölik meg.

Amúgy a legtöbb magyar és szinte minden nyugati elemző szerint a NATO-nak nem célja „bevonódni” egyetlen konfliktusba sem, mivel 75 éve védelmi szövetség, Ukrajnát csak az orosz agresszióra válaszul segíti, a Csendes-óceánra pedig rá sem nézne, mert az alapszerződése szerint az kívül esik a hatáskörén. Hogy miért nyitott akkor összekötőirodát például Japánban? Mert a NATO-ban sokan szeretik a sushit és a Dragon Ballt.


1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét