Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy a BRICS országok a jövőben kialakíthatnak egy közös parlamenti struktúrát. Az orosz elnök hangsúlyozta: jelenleg a BRICS-vezetők közvetlenül tárgyalnak, és a párbeszéd alapja az egymás iránti tisztelet, valamint a felek érdekeinek kölcsönös figyelembevétele.

Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!


„Igen, a BRICS-nek még nincs saját intézményesített parlamenti struktúrája, de úgy vélem, hogy a jövőben ez az elképzelés mindenképpen megvalósul” – jegyezte meg ezután. Hozzátette azt is, hogy 2024-ben a BRICS-tagok száma tízre nő.

Ez a hír rövid, ám felettébb izgalmas. A tökéletes arculcsapása a nyugati, köztük a magyar elemzőknek, akik tavaly óta, amikor a szervezet megduplázta a létszámát, folyamatosan azt hajtogatják, hogy ez csak egy lufi. Nincs benne semmi.

Hogy miért teszik ezt? Még csak az sem biztos, hogy a vágyaikat, a reményeiket vetítik ki. Sőt, inkább arról van szó, hogy a nyugati ember, különösen a liberálisabb fajtája, elképesztően rasszista, egoista és szupermácista. Még a woke-őrültek is meg vannak győződve a saját kulturális felsőbbrendűségükről, és a Nyugat, így am Block arról, hogy az euroatlanti civilizáció mindennek a csúcsa.

A nyugati logika szerint csak az működhet, amit itt találtak ki. Miért lett sikeres a XX. században Japán vagy Dél-Korea? Mert szakítottak a hagyományaikkal és „megnyugatosodtak”. Ez van a fejekben.

Meg az, hogy a francia és az amerikai forradalom ideológiai termékeit, a demokráciát és a polgári szabadságjogokat, minden mással együtt, amik ezekre épülnek el kell terjeszteni az egész világon, mert csak azokkal tudunk együttműködni, akik olyanok, mint mi. Vagy legalábbis olyanokká akarnak válni.

Hiába áldozott le a „vad Nyugaton” a kereszténység csillaga, az elit és a társadalmaink jó része a keresztesek, az inkvizítorok, a gyarmatosítók szellemi örökösei, csak mostanában nem egy vallásos hitet, hanem egy politikai-gazdasági filozófiát próbálnak tűzzel-vassal elterjeszteni a világban.


Ismételjük: ez különösen a liberálisokra és a progresszív zöldbaloldalra, valamint a piacpárti jobbközépre érvényes. Miközben a szélsőségesnek, idegengyűlölőknek beállított jobb- és baloldali szuverenisták azok, akik megértették: ez nem járható út, mert a világ sokszínű, és nem vagyunk különbek másoknál – csak másak.

Szóval, ezért nem értik a fent említette elemzők, hogy az eltérő kultúrájú, politikai berendezkedésű BRICS-országok hogyan tudnának sikeresen együttműködni. Szerintük ennek az alapfeltétele a tökéletes egymáshoz hasonulás, amihez pedig egyetemesnek mondott értékek kellenek.

Más szóval a közös hit, és a közös hit fanatikus követése az, amit hiányolnak a BRICS-ből.

Pedig ahogy Putyin mondta, az együttműködéshez elég a tisztelet. A tisztelet azt jelenti, hogy nem szólok bele a másik belügyeibe, nem állítok fel hierarchikus rendet a létező társadalmi modellek között, hanem elfogadnom, hogy minden nép úgy él, ahogy neki tetszik, és ha majd az embereknek nem tetszik valami, akkor azt lerendezik a vezetőikkel ők maguk, de én ebbe nem szólok bele.

Ha tisztelem a másikat, akkor nem támasztok felé olyan elvárásokat, hogy fogadja el az én kulturális, politikai vagy morális felsőbbrendűségemet. Mert a tisztelet azt jelenti, hogy ha van is véleményem, ami nem az én dolgom, abba nem szólok bele.

Annak, hogy Modi hány hindu templomot épít Indiában, vagy hogy Peking, hogyan bánik az ujgurokkal, hogy mit gondolnak az Egyesült Arab Emírségekben a nők jogairól és Iránnak mi a véleménye Izraelről nem kellene, hogy köze legyen ahhoz, hogy én mit akarok eladni nekik és ők mit akarnak megvenni tőlem.

Ezért tud működni a BRICS és ezért lesz egyre erősebb. Mert a tagjai nem foglalkoznak felesleges kérdésekkel, nincs küldetéstudatuk, azaz nem akarják vallásos fanatizmussal megváltani egymást és a világot. Éljen mindenki úgy, ahogy akar, és foglalkozzunk a biznisszel. Ez az uralkodó szemlélet.

Ez az, amit itt – tisztelet a kivételnek, köztük a Bekezdések valamennyi olvasójának – nem tudunk megérteni. Mármint Nyugaton. A nyugati elemzők és vezetők.

Nézzétek csak vissza, egy évvel ezelőtt, sorra nyilatkozták és írták meg, hogy a BRICS nem fog bűvülni, mert India és Kína között határvita van, és mindkét ország félti a politikai befolyását. Aztán felvettek öt országot.


Meglepetés? Nem. Mert a BRICS országok nem öncélú politikai ábrándokat kergetnek, és még egyszer: nem hittérítők. Ezeket az országokat tisztán üzleti érdekek vezérlik. Pénzt akarnak keresni és fejlődni akarnak, aminek jellen pillanatban a Nyugat és az USA hegemóniája a legnagyobb akadálya. Ez sokkal fontosabb, mint pár négyzetkilométer a Himalája lábánál.

Viszont ez a logika teljesen ellentmond annak, amire itt Nyugaton nevelnek bennünket. Szóval biztosra vehetjük, hogy a BRICS-nek hamarosan tényleg lesz valamiféle parlamenti struktúrája, de az nem olyan lesz, mint az Európai Parlament. Nem az uborka görbületével és az afgán LMBTQ-emberek jogaival lesznek elfoglalva a képviselők, és a jogállamisági elvekre is magasról… na, értitek.

És ez nem azért lesz, mert a BRICS a gonosz tengelye és a liberális demokrácia ellensége. Ha valaminek az ellenségei, akkor az a hierarchikus kapcsolat a nemzetközi viszonyokban, a hegemónia, a politikai beavatkozás, a kulturális és ideológiai gyarmatosítás: összefoglalóan a neokolonializmus.

Majd elfelejtettük: miért mondta azt Putyin, hogy „2024-ben a BRICS-tagok száma tízre nő”?

Az év elején a Nyugaton azt ünnepelték, hogy Szaúd-Arábia hivatalosan nem lépett be január 1-vel a szervezetbe. Minden követ megmozgattak azért, hogy ez így legyen. Aztán a közelmúltban felröppent egy hír, ami itthon nem keltette fel különösebben senki érdeklődését, de tőlünk nyugatabbra sem foglalkoztak vele sokat: Rijád nem hosszabbította meg az Egyesült Államokkal a petrodollárról szóló egyezményt.

Ezzel párhuzamosan pedig a BRICS országok különböző rendezvényeinek díszleteiben megjelent a szaúdi zászló. Például ezen a június 26-i felvételen. Ebből már ki lehet találni.


HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét