Július 28-án Vlagyimir Putyin részt vett a szentpétervári központi haditengerészeti parádén. Andrej Belouszov védelmi miniszterrel és Alekszandr Mojszejevvel, a haditengerészet főparancsnokával együtt megtekintették a Néva folyó felsorakozott hadihajókat.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Érdekesség, hogy a haditengerészet napja alkalmából tartott seregszemlén részt vett egy újjáépített 18. századi katonai vitorlás, a balti flotta egykori zászlóshajója, a Poltava csatahajó. Valamint a kínai „Jiao Zuo” romboló, az algériai „La Summa” kiképzőhajó és az indiai „Tabar” fregatt is.
Biztosak lehetünk benne, hogy egyik sem véletlenül – külön-külön üzenete van a feltűnésüknek a Nyugat számára.
Az orosz elnök beszéde is nagyrészt a jelenről szólt.
Felhívta a figyelmet az amerikai és a német kormány nyilatkozatára, amely arról szól, hogy 2026-tól a Német Szövetségi Köztársaság területén amerikai nagy hatótávolságú precíziós rakétakomplexumokat kívánnak telepíteni.
– Fontos orosz állami és katonai kormányzati létesítmények, közigazgatási és ipari központjaink és védelmi infrastruktúránk lesz a hatósugarában. Az ilyen, a jövőben nukleáris robbanófejjel is felszerelhető rakéták repülési ideje a területünkön lévő célpontokig pedig körülbelül tíz perc lesz – figyelmeztetett Vlagyimir Vlagyimirovics.
Gorbacsov – emlékeztetett Putyin – éppen azért kötött megállapodást ezek elterjedésének megakadályozásáról az Egyesült Államokkal, mert az ilyen rakéták repülési ideje túl rövid. Ha hiba történne, Moszkvának és Washingtonnak egyszerűen nem lenne ideje kommunikálni és elmagyarázni, hogy mi történt.
A katonai doktrína pedig azonnali megtorló csapást helyez kilátásba, ha az automatika észleli egy nukleáris rakéta Oroszország felé történő indítását.
Fontos kiemelni, hogy öt évvel ezelőtt Donald Trump lépett ki a rövid és közepes hatótávolságú rakétákat korlátozó szerződésből. És azt is, hogy az Egyesült Államok nemcsak Moszkvát, hanem Pekinget is fenyegeti, hiszen az amerikaiak a Fülöp-szigeteket is fel akarják fegyverezni Typhon rakétarendszerekkel.
– Ez a helyzet a hidegháborús eseményekre emlékeztet, amelyek az amerikai Pershing közepes hatótávolságú rakéták európai telepítésekor történtek – mondta Putyin, és hozzátette: „Ha ezek a tervek megvalósulnak, akkor úgy fogjuk tekinteni, hogy felmentést kaptunk a közepes és rövid hatótávolságú csapásmérő képességek telepítésének tekintetében korábban egyoldalúan vállalt moratórium alól”.
Vagyis az oroszok válaszlépése az lesz, hogy a határvidéktől a légierőn át a haditengerészetig mindent felszerelnek nukleáris csapásmérésre alkalmas rakétákkal. Az orosz vezető hangsúlyozta: az új rakéták fejlesztése a végső fázisban van.
– Ez az intézkedés az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonságának szavatolását is szolgálja – tette hozzá nyilvánvalóan arra utalva, hogy Oroszország aktívabb szerepet kíván játszani a geopolitikában, és a nyugati agresszióval szemben szorosan együtt fog működni a szövetségeseivel.
Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az USA-nak és ázsiai szatellitjeinek a jövőben Kína és Észak-Korea mellett Oroszországgal is számolniuk kell egy esetleges konfliktus kapcsán, amely során India a legjobb esetben független marad, de segíteni biztosan nem fogja a jenkiket.
Szóval, a Nyugat ismét lábon lőtte magát. Rá akart ijeszteni a rakétáival Moszkvára és Pekingre, ezzel viszont még erősebbé kovácsolta a szövetségüket. Ez úton is gratulálunk!
