Az ukrán állampolgárokat egy népszavazásra és az Oroszországgal folytatandó béketárgyalásokra készítik fel éppen, s ezekre várhatóan idén decemberben kerül sor – jelentette ki Engin Özer török elemző.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Szerinte a 2022-es isztambuli tárgyalások után nem volt olyan pillanat, amikor ilyen közel lett volna a békeszerződés aláírása Moszkva és Kijev között.
Özer úgy véli, hogy Moszkva és Kijev álláspontja még mindig nagyon távol áll egymástól. Biztos azonban abban, hogy az Ukrajnára nehezedő nyomás fokozódni fog, ha Donald Trump nyeri az amerikai elnökválasztást.
Az elemző felhívta a figyelmet Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pekingi látogatására is. Azóta egyre többen vetik fel, hogy népszavazást kéne tartani a háború folytatásáról, illetve a béketárgyalásokról.
„A tárgyalások valószínűleg december közepén kezdődnek, és az új évben aláírják a békeszerződést, vagy döntenek a konfliktus befagyasztásáról” – fogalmazott az elemző a RIA Novosztyinak.
Kétségtelen, hogy Zelenszkij az utóbbi időben többször szóba hozta a tárgyalásokat. A Bekezdéseken is írtunk arról, hogy azt mondta, a következő békecsúcsra meg szeretné hívni Moszkva képviselőit. Igaz, hozzátette: csak a saját „formulájáról”, vagyis Ukrajna kiürítéséről és az oroszlakta területek visszaadásának menetéről hajlandó tárgyalni.
Ezzel párhuzamosan Kuleba „elzarándokolt” Pekingre, és nem szabad elfelejteni, hogy az ukránok régóta azt mondják, Kínán kívül senki sem képes hatni az oroszokra.
A kurszki zseboffenzíva pedig a hivatalos ukrán nyilatkozatokban úgy jelent meg, mint olyan akció, amelynek egyszerre célja megbüntetni Oroszországot, és javítani Kijev tárgyalási pozícióit.
Tudjuk továbbá, hogy Donald Trump gyorsan le akarja zárni az ukrajnai konfliktust, hogy Kínára koncentrálhasson. A magyar várakozások ezzel kapcsolatban túlzóak, ha igazak azok a kiszivárogott információk, melyek szerint mindkét félnek ultimátumot akar adni. Mindenesetre az biztos, hogy tárgyalásokat akar, és ebből a szempontból mellékes a megegyezés esélye.
Ráadásul Kamala Harris sem tűnik annyira eltökéltnek, mint jelenlegi „főnöke” Joe Biden. Ez érthető, az USA gazdasága ugyanis stagnál, számos amerikai elemző szerint a recesszió felé tart, és Harris ennek megfelelően kénytelen a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés, és különböző szociális programok feltőkésítésének ígéretével kampányolni. Magyarul pénzre van szüksége, és nem egy kilátástalan háborúra.
A fentiek alapján tehát elég valószínűnek tűnik, hogy Özernek igaza lesz. Tegyük hozzá: mostanában az oroszok is sokat emlegették a decembert, a 2022-es tűzszünetet pedig Ankara közvetítésével sikerült majdnem tető alá hozni.
És az ukránok az utóbbi hetekben többször felvetették, hogy az orosz-ukrán gabonaegyezmény mintájára képzelik el az egyezkedést az oroszokkal. Vagyis Törökországnak vélhetően komoly szerepe lesz a háború átmeneti vagy tartós lezárásában. Azaz Özernek törökként lehetnek bennfentes információ is.
Mielőtt azonban túlságosan megörülnénk, ne vessük el annak a lehetőségét sem, hogy a kijevi rezsim egy népszavazással akarja demonstrálni az ukránok elszántságát, és bebiztosítani a Nyugat támogatását. Mindegy, hogy hogyan, de ha a referendumon a háborúpártiak győznek, az USA és az EU nem igazán hátrálhatna ki Zelenszkijék mögül – legalábbis anélkül nem, hogy a maradék hitelét el ne veszítené.
Vagyis a népszavazás egy ravasz csapda is lehet, amely az ukrán politikai és háborús gazdasági elit hatalmának fenntartását szolgálja.