Az Egyesült Államok az őszi parlamenti választások előtti tüntetések szításával előkészíti a terepet egy ukrán típusú puccshoz Grúziában – figyelmeztetett az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR).
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Hétfői nyilatkozatában – írta az Orosz Hírek – az SZVR a rendelkezésére álló hírszerzési adatokra hivatkozva azt állította, hogy a Fehér Ház „rendkívül elégedetlen” a grúziai helyzettel, mivel a „Washington által ellenőrzött ellenzék továbbra is töredezett”, annak ellenére, hogy az USA erőfeszítéseket tesz annak megerősítésére az október 26-ra tervezett választások előtt.
Az ügynökség szerint az USA attól tart, hogy egy elsöprő győzelem bőséges lehetőséget ad a kormányzó Grúz Álom pártnak, hogy folytassa szuverén irányvonalát, miközben ellenáll az ország nemzeti érdekeivel ellentétes nyugati követeléseknek.
Ezek közé tartozik – tesszük hozzá mi – a nyugat valamennyi, Oroszországra kivetett szankciójának bevezetése. De jelentek meg korábban olyan hírek is, amelyek szerint a Nyugat és az ukránok nagyon szeretnék, ha az etnikai feszültségek kiélezésével Grúzia egy „második frontot” nyitna az oroszok ellen Dél-Oszétiában és Abháziában.
Visszatérve, az SZVR szerint a „»tbiliszi Majdanon« azt tervezik, hogy feltárják a »választási csalás bizonyítékait«, megtagadják a választási eredmények elismerését és hatalomváltást követelnek. A rendvédelmi szerveket provokálni fogják, hogy erőszakot alkalmazzanak a tüntetések elfojtására.”
Erre aztán az USA és az EU akár szankciókat is bevezethetne, és kikényszeríthetné, hogy a Grúz Álom átadja a hatalmat „a népnek”.
Vagyis a Nyugat ismét elővette a régi receptet. Grúziában ez egyszer már bevált: Szaakasvili hatalomba segítéséről, és közvetlen következményéről, a 2008-as grúziai háborúról tavaly készítettünk egy videót, ezért a részletekbe most külön nem mennénk bele.
A lényeg, hogy bármennyire szakállas trükknek tűnik ez, még mindig működik. Legutóbb Bangladesben sikerült elkergetni Sejk Haszina kormányát. Azt a kormányt, amelynek januárban szavaztak bizalmat az emberek, és amelyet akkor még Brüsszel is elismert.
A bangladesi tüntetéshullám egy magánegyetemről indult, amely – és ez tény – Soros Nyílt Társadalom Alapítványok egyetemi hálózatának tagja, a megmozdulásban résztvevő civil szervezeket pedig az amerikai külügy égisze alatt működő demokrata pártalapítvány, a NED támogatta több millió dollárral az elmúlt években.
Mi volt a baj Bangladessel? Ugyanaz, mint Grúziával: hogy nem az imperialisták kottájából játszott a vezetése. Sejk Haszina kiegyensúlyozott kapcsolatot ápolt Indával, Kínával és Oroszországgal, és nemet mondott az USA-nak, amikor az „kölcsön akart venni” egy szigetet Mianmar partjainál, hogy ott katonai támaszpontot létesítsen a Kína elleni akcióihoz.
A be nem hódolás eredménye az lett, hogy a bangladesi kormányról hirtelen kiderült: korrupt, elnyomó, csalással nyerte meg a választásokat. A puccsistákat pedig most annak ellenére a szabadság bajnokaiként ünnepli a nyugati sajtó és a globalista elit, hogy visszavonattak egy rendelkezést, amely kedvezőbb helyzetbe hozta volna a muszlim országban a nőket és a hindu kisebbséget. Sőt, a győzelmüket megünneplendő, a csőcselék szentélyeket gyújtott fel, papokat bántalmazott stb.
Kíváncsian és némi aggodalommal várjuk tehát a fejleményeket.
