Ukrajna nem a levegőbe beszél: az augusztus 31-ről szeptember 1-jére virradó éjszaka Kijev legalább 158 drónnal támadta meg Oroszországot, és a támadás következtében biztosan kigyulladt egy moszkvai olajfinomító – közölte háborús hírösszefoglalójában az Index.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
A portál az orosz állami hírügynökség és helyi tisztviselők jelentéseire hivatkozva azt írja: az ukránok Moszkvát, Tvert, Voronyezst, Tulát, Kalugát, Brjanszkot, Belgorodot, Lipecket és Kurszkot célozták pilóta nélküli légi járművekkel az éjjel.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap reggel azt közölte, hogy a drónokat lelőtték, vagyis a problémát inkább a lezuhant roncsok okozhatták.
A támadásra nem sokkal Volodmir Zelenszkij szombat esti videóüzenete után került sor. Az ukrán elnök ebben sokadik alkalommal érvelt amellett, hogy az Egyesült Államoknak és csatlósainak meg kell engedniük, hogy Kijev orosz területen belüli katonai célpontokat támadhasson nagy hatótávolságú fegyvereivel.
Washington azonban tart attól, hogy ez még inkább eszkalálná a konfliktust – jegyezte meg az Index.
Egy ilyen léptékű támadás után adja magát a kérdés, hogy a kijevi rezsim teljesen eszét vesztette? Mit akarnak elérni? Azt, hogy az oroszok még több katonát vezényeljenek a frontra, még keményebben lépjenek fel ellenük?
Ami azt illeti, lehet, hogy igen. Egyre jobban látszik ugyanis, hogy saját erőből az ukránok tartani sem lesznek képesek a pozícióikat, nemhogy fordítani… Az egyedüli esélyük az lehet, ha az eszkaláció hatására végül mégis nyugati csapatok érkeznek az országba.
Nyilvánvaló, hogy az Oroszországra kilőtt rakéták és drónok igazán érzékeny veszteséget nem képesek okozni. Az orosz lakosságot a kurszki betörés sem demoralizálta. Sőt, egy-egy ilyen akció a jelek szerint inkább megerősíti a harciszellemüket.
Nehéz elhinni, hogy ezt nem érzékelik Kijevben. Tehát tényleg az egyetlen logikus magyarázat az, hogy Zelenszkijék úgy vélik, „minél rosszabb, annál jobb”. Annál több a támogatás, a pénz, és annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a NATO közvetlenül bevonódik a háborúba.
Ami pedig az USA hozzáállását illeti, mi arra fogadnánk, hogy Washingtonban pontosan tudnak mindenről. Amennyi amerikai tanácsadó van Ukrajnában, kizárt, hogy meglephetnék őket bármivel, legyen szó a zseboffenzíváról, vagy éppen erről a rekordméretű dróncsapásról…
Inkább az van, hogy a Fehér Ház felelősséget nem akar vállalni, ezért a Biden-adminisztráció az olyan hasznos idiótákat tolja maga elé, mint amilyenekből az európai kormányok többsége áll.
Ne feledjük: több uniós vezető, legutóbb például a dán miniszterelnök kijelentette, hogy az ukránok bármit megtehetnek a győzelem elérése érdekében – csak győzzenek, mert „annak nincs alternatívája”.
A helyzet tehát az, hogy az Egyesült Államok bármikor mondhatja, hogy az utolsó pillanatig csitítani akarta a kedélyeket; ha valami rosszul sül el, rákenheti Kijevre vagy az EU-ra, de a hasznot, mindenek előtt a háború anyagi hasznait ő fölözi le, és az is elég valószínű, hogy egy esetleges eszkaláció után utolsóként fogja Ukrajnába küldeni a csapatait. Majd mennek a lengyelek, meg a balti szakkör. Már alig várják…
