Ukrajna „sokat elért” az Oroszország kurszki régiójában egy hónapja indított hadművelete alatt mostanáig – jelentette ki újságíróknak a NATO-főtitkár csütörtökön Oslóban. Mondjuk, hogy mit jelent a „sok”, azt Jens Stoltenberg sem tudta megmondani. De segítünk!
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Például sikerült elérniük, hogy sok jól képzett ukrán katona haljon meg teljesen értelmetlenül. Értelmetlenül, hiszen nem ukrán területeket védetek, az orosz offenzíva nem lassult le… Sőt, felgyorsult a Donbászban.
Putyin „mítoszát” pedig – ez az utolsó szalmaszál, amibe a nyugati elemzők még kapaszkodnak – szintén nem tudták lerombolni. Azt a bizonyos mítoszt az rombolta volna le, ha az orosz vezetés pánikba esik, és behúzza a kéziféket. Ehelyett azt láttuk, hogy nagyobb sebességbe váltottak.
Nehéz azonban megmondani, hogyan alakul tovább a helyzet – így folytatta Stoltenberg az MTI szerint. És nem, nincs igaza. Elég könnyű megmondani.
Az oroszok megkezdték Toreck bekerítését.
De haladjunk Délről Észak felé!
Hamarosan elesik Vuhledar, befejeződik Kosztyantinyivka ostroma, megkezdődik a harc Ukrainszkért, Szeljdovéért, Krasznij Jarnak és Krutij Jarnak harangoztak, Hrodivka védőinek legfeljebb egy-két hetük maradt, megy a levesbe Nelipivka, Andrijivka látótávolságon belül került, Csasziv Jar órái ugyancsak meg vannak számlálva, Fedorivkáé és Pereiznyéé is, Bilohorivkáért rohamra készülnek az oroszok, Kupjanszk alatt hamarosan elérik az Oszkil folyót…
Egyedül a Zaporizsjai területen tartják magukat az ukránok. Tegyük hozzá azért, mert ott nem támadnak az oroszok. Ahol támadnak, ott hátrálnak.
Így a jelen állás szerint a Luganszki terület elfoglalását/felszabadítását még a tél beállta előtt befejezheti az orosz haderő, Donyeckből pedig mindössze Szlovjanszk és Kramatorszk marad ukrán kézen karácsonyra. Most már azonban egy hirtelen összeomlást sem lehet kizárni.
A NATO-főtitkár egyébként leszögezte, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemhez, akár nagy hatótávolságú rakéták bevetésével is, amelyek képesek elérni az oroszországi területen lévő katonai célpontokat.
A dolog szépséghibája, hogy az ukránok nem (sem) csak arra lőnek, az orosz válaszcsapások pedig egyre precízebbek – gondoljunk a poltavai katonai akadémiára – és kegyetlenebbek. Zelenszkijék minden provokatív lépésükkel azt kockáztatják, hogy az orosz légi- és rakétaerők mondhatni szó szerint lekapcsolják Ukrajnában a fűtést és az áramot a télre.
Végül Stoltenberg kijelentette: „Csakis az ukránok hozhatják meg a szükséges nehéz döntéseket, például azt, hogy hova telepítsék haderejüket, és milyen fajta hadviselés helyénvaló ebben a helyzetben”.
Hát, igen… ez – különösen a fentiekre tekintettel – úgy hangzik, mintha azt akarta volna üzenni Kijevbe: „Drágáim, ti főztétek ezt ki, hát egyétek is meg!”
