Kemény pofont kaptak a tamáskodó nyugati szakértők a BRICS-országoktól: a szövetség nemcsak erős, de az idei csúcs zárónyilatkozata szerint egyetértés van közöttük Ukrajnával és a közel-keleti válsággal kapcsolatban is.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Ami a háborút illeti, kijelentették, hogy a konfliktust „párbeszéd és diplomácia útján” kell lezárni „az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel összhangban”. A nemzetközi kapcsolatok már csak ilyen „kifinomultak”, de akiknek címezték, érteni fogják az üzenetet: Brazília, Oroszország, India és Kína – valamint a szervezet másik öt tagja – összezártak.
A BRICS-országok egyértelműen elutasították a nyugati beavatkozást, az eszkalációra való törekvést – legyen szó akár a nagy hatótávolságú rakéták bevetésének engedélyezéséről, vagy ami rosszabb: a nyugati csapatok Ukrajnába telepítéséről. Ez pedig azt is jelenti, hogy a háború elhúzódásáért nem Moszkvát, hanem Kijevet és a Zelenszkij-rezsim bábmestereit teszik felelőssé!
A csúcstalálkozó résztvevői egyúttal hangsúlyozták a viták békés rendezésének és a kulturális örökség védelmének szükségességét, különösen a konfliktus sújtotta régiókban. Különös figyelmet fordítottak a palesztin területeken és a Gázai övezetben kialakult helyzetre. A vezetők azonnali tűzszünetre és a humanitárius segélyek bejutására szólítottak fel.
Ez megint azt jelenti, hogy hiába beszéltek a nyugati politikusok és mindenféle szakértők arról, hogy a szervezet névadói, de mindenekelőtt a saját békemissziót folytató Brazília és Kína, akárcsak az állítólag még mindig a Nyugathoz húzó, Pekingben a legnagyobb riválisát látó India is csak ímmel-ámmal támogatja Oroszországot, ez nincs így.
A több mint 130 oldalas dokumentum valamennyi pontja arról szól, hogy a BRICS-tagok és a globális Dél együttműködésének nincs alternatívája: a többpólusú világé a jövő.
Ez nem azt jelenti, hogy a BRICS válik a második pólussá. A szervezet nem akar egy ellen-NATO-t, sem ellen-EU, sem mást. Azt akarja, hogy a fejlődő országoknak és a feltörekvő piacoknak több lehetőséget kapjanak a fejlődésükhöz és a világgazdaságban való részvételükhöz. Ehhez akarják megteremteni a feltételeket, és hangot akarnak adni azoknak, akiket a USA dominálta Nyugat eddig elhallgattatott.
A csúcstalálkozón megvitatták a nemzetközi intézmények, például az ENSZ és az IMF reformjának szükségességét. A vezetők úgy vélik, hogy ezeket a szervezeteket korszerűsíteni kell, hogy jobban képviseljék a fejlődő országok érdekeit. Fontos, hogy az ENSZ és más nemzetközi struktúrák tükrözzék a modern realitásokat, és méltányosabbak és befogadóbbak legyenek.
A megbeszélések gazdasági részében a BRICS-országok kifejezték, hogy egy megerősített multilaterális kereskedelmi rendszerre vágynak, amely igazságos, nyitott és kiszámítható. Különös hangsúlyt fektettek arra, hogy olyan környezetet kell teremteni, amely elősegíti a fejlődő országok fejlődését.
A BRICS-vezetők megjegyezték, hogy az egyoldalú szankciók negatív hatással vannak a világgazdaságra, és sértik a nemzetközi kereskedelmi szabályokat.
A csúcstalálkozó résztvevői megerősítették elkötelezettségüket a globális pénzügyi rendszer megerősítése és megújítása mellett.
A zárónyilatkozatba bekerült az az elképzelés is, hogy a BRICS keretében létre kéne hozni egy alternatív fizetési rendszert, mivel a Nyugat a dominanciája fenntartására használja a SWIFT-et. A BRICS Clear a meglévő pénzügyi piaci infrastruktúrát kiegészítő kezdeményezés, valamint egy független BRICS viszontbiztosítási kapacitás, és a tagállamok pénzügyminiszterei „utasítást kaptak, hogy vizsgálják meg a kérdést, és később tegyenek jelentést”.
A BRICS-országok megvitatták az olyan globális környezetvédelmi kérdéseket is, mint az éghajlatváltozás, a talajromlás és a vízhiány. A vezetők hangsúlyozták a párizsi éghajlat-változási megállapodás végrehajtásának fontosságát, valamint azt, hogy elegendő forrást kell elkülöníteni az éghajlatváltozás hatásainak leküzdésére, különösen a fejlődő országok számára.
Az országok megvitatták továbbá Afrika szerepét a környezeti kihívások kezelésében, és megállapították, hogy a kontinensnek támogatásra van szüksége a földterület degradációja és az aszályok elleni küzdelemhez.
A találkozó további fontos témája az élelmezésbiztonság volt. A vezetők megállapították, hogy a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében szükség van a mezőgazdaság fejlesztésére és a gazdaságok támogatására, különösen a szegény országokban. Ezzel kapcsolatban Oroszország egy BRICS gabonatőzsde létrehozását javasolta, amely elősegítené az országok közötti mezőgazdasági termékek kereskedelmét.
A csúcstalálkozó végén a BRICS-országok megerősítették az együttműködés és a multilateralizmus mellett elkötelezettségüket. Reményüket fejezték ki, hogy közös erőfeszítéseik hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ igazságosabb, biztonságosabb és virágzóbb hely legyen. És tenni is készek ezért.
Ugye, mennyivel másabb ez, mint az EU-csúcsok? Semmi mellébeszélés. Csak konkrétumok – valós válaszok keresése a valós problémákra.