Az orosz csapatoknak sikerült áttörniük az Ukrán Fegyveres Erők védelmét Rabotinótól északra, a zaporozsjei (zaporizzsjai) Orehovszkij körzetben. Erről Volodimir Rogov, az „Együtt vagyunk Oroszországgal” regionális mozgalom vezetője számolt be a RIA Novosztyinak.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Elmondása szerint a Rabotino melletti harctér aktívabbá vált, és vasárnapról hétfőre az orosz hadsereg sikeres támadást fejlesztett ki. Először a gyalogsági erők indítottak támadást az oldalvonalakon, majd ezt páncélozott járművekkel és légi járművekkel erősítették meg.
Az ellenséges védelmet – mint mondta – áttörték, csapataik előrenyomulása Rabotinótól északra több mint egy kilométert ért el mélységben, széltében pedig eléri a 10 kilométert. Vagyis akár 10 négyzetkilométernyi területet is gazdát cserélhetett.
Hétfőn az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a „Központ” hadseregcsoport egységei bevették Cukurino falut, és Szelidovo felé haladnak tovább. A hétvégén pedig a Donyecki Népköztársaságban Izmailovka falu került orosz kézre.
Tíz négyzetkilométer itt, tíz négyzetkilométer ott, és az ukránok szép lassan – illetve már nem is olyan lassan – kiszorulnak a 2022-ben, a sikertelen tűzszüneti és béketárgyalások után a föderációba felvett négy területről. És utána mi lesz? A végtelen síkság, ahol az eddiginél sokkal nehezebben fognak tudni megkapaszkodni.
Meg is jelent emiatt egy aggodalmaskodó hangvételű cikk a német Handelsblattban.
A lap felidézte, hogy 2024-ben az ukránok elvesztették Avgyejevkát (Avdijivkát), nemrég pedig Ugledart (Vuhledar). Az ukrán katonák kimerültek, és nem képesek megállítani az orosz offenzívát.
– Ha a Donbassz utolsó ipari városai elesnek, nyugaton a Dnyeper folyóig egy nyílt és nehezen védhető sztyepp marad – figyelmeztetett a cikk szerzője.
Vessünk egy pillantást a térképre! Ott tartunk, hogy az oroszokat három nagyobb település bevétele választja el a minimális céljaik teljesülésétől a keleti fronton: Kosztyantinivka, Kramatorszk és Szlovjanszk. Mindhárom a Donyecki területen található, ugyanis Luhanszkot már bevették, a harcok annak határain túl folynak.
Délen a fent említett Rabotinótól éppen Északra húzódnak az ukrán védelmi vonalak, amelyek kulcsa a falutól néhány kilométerre fekvő Orhiv. Eddig erre területre nem fordítottak komolyabb erőforrásokat az oroszok, tehát a mostani akció egy nagyobb művelet kezdetét is jelentheti.
És ott sem hiányzik sok egyébként a Moszkva által sajátjaként elismert határvonal eléréséhez. Egyetlen nagy kihívás vár a csapataikra: Zaporozsje (Zaporizzsja) ostroma. Aztán gondolkozhatnak a hogyan továbbon.
Közép-Ukrajna ugyanis egy hatalmas nyújtódeszka, teleszórva apró falvakkal és néhány olyan nagyobb várossal és agglomerációval, mint Pavlograd (Pavlohrad) vagy Poltava, illetve a Dnyeper mentén, a folyam két kapuja: Dnyipro és Kremencsuk. Ezen a szellős, ritkán lakott vidéken borzasztó nehéz lesz összefüggő védvonalakat kialakítani.
Különösen, ha az oroszok nem sietnek, és a déli és keleti győzelmek, meg egy kis erőgyűjtés után előbb megindulnak Harkov (Harkiv) ellen. Annak eleste éppen ezért talán önmagában is véget vetne a háborúnak – vagy akár az ukrán államiságnak.
