Törökország soha nem fogja hagyni, hogy „a szíriai terrorista struktúra” állammá alakuljon, és Törökország eltökéltségét minden tárgyalópartnere ismeri, az amerikaiak is – jelentette ki Hakan Fidan török külügyminiszter a kormányzó AK Párt égei-tengeri és mediterrán régióbeli képviselői előtt szombaton.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
„Az USA nagyon jól ismeri elszántságunkat. Ez a terrorista struktúra jelenleg teljesen az USA-tól függ, ez egy mesterséges struktúra” – fogalmazott a Haber7 jelentése szerint.
Aztán úgy folytatta: „Képzeljük el, hogy egy ember nem tud élni az intenzív osztályon oxigénmaszk nélkül. A térség terrorista csoportjainak oxigénmaszkja Amerikában van. Ha az USA megvonja az oxigént, akkor három napig nem tudnak élni”.
Szerinte „ezen a vidéken egy új struktúra vagy egy új államisági folyamat nem lehetséges a meglévőn kívül.” Törökország végső célja pedig a területi integritás biztosítása Szíriában.
Hakan Fidan hangsúlyozta: Törökországnak nincs köze az aleppói összecsapásokhoz, de a szükséges intézkedéseket megteszik egy esetleges újabb migrációs hullám ellen.
A miniszter kitért arra is, hogy „Trumppal új korszak kezdődik, de még nem tudunk értékelést adni arról, hogy milyen lesz a török-amerikai viszony. Mert bizonytalanság van azzal kapcsolatban, hogy Trump mit fog tenni.”
Ugyanakkor a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Gallant volt védelmi miniszter ellen kiadott elfogatóparancsot kommentálva Fidan azt mondta:
„Európa jelenleg az USA befolyása alatt áll… Az ICC elfogatóparancsot adott ki Netanjahu és védelmi minisztere ellen. Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor bejelentette, hogy törvényjavaslatot készítenek elő az ítélet ellen, és szankciókkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek kijelentik, hogy eleget tesznek az ICC elfogatóparancsának.”
Aztán úgy fogalmazott: „Egyetlen európai ország sem tudott reagálni. Amikor a gázai kérdésről tartanak megbeszélést, az európai miniszterek azt nézik, hogy mit fog mondani az amerikai külügyminiszter.” A török kormány botrányosnak tartja ezt a szolgai hozzáállást – az ICC döntésének semmibe vételét –, határozottan kiáll a palesztinok jogai mellett, és a nemzetközi partnereitől is elvárná a nemzetközi jog tiszteletben tartását.
Ami Aleppót illeti, Fidan szavai megerősítik az orosz elemzők véleményét, szerintük ugyanis nem véletlen, hogy éppen most újultak ki a harcok Szíriában, és akkor erősödtek meg váratlanul a dzsihadisták, amikor Ukrajna az összeomlás szélére sodródott.
Az USA és szövetségesei feltehetően egy második, és ha a grúziai zavargásokat is figyelembe vesszük, akkor harmadik „front” megnyitásával akarják fékezni Moszkvát. Hogy mekkora sikerrel, azt majd meglátjuk.
Trumpot illetően a török távolságtartás érthető. Bár azt talán a magyar nyelvű sajtó egy része is megírta, hogy Erdogan a győzelme után felhívta és barátjának nevezete a megválasztott elnököt, ezt érdemes a helyén kezelni!
A demokrata vezetés alatt az amerikai-török kapcsolatok elhidegültek, ugyanakkor Ankarát kifejezetten aggasztja, hogy a republikánusok feltétel nélkül kiállnak Izrael mellett. És nem felejtették el azt sem, hogy a látszólag szívélyes viszony ellenére Trump lépten-nyomon keresztbe tett Törökországnak.
Török politológusok erre tekintettel a napokban már jelezték, hogy a két ország viszonya akkor javulhat érdemben, ha Trump beváltja az első ciklusában tett ígéretét, és az USA teljesen kivonul Szíriából, leállítja a közel-keleti terroristák támogatását, odaadja végre az F-35-ösöket, amelyeket a török kifizettek, és féken tartja a zsidó államot.
A helyzet tehát az, hogy Donald Trumpnak pattog a labda, és Erdogan bizonyítékokat akar, nem ígéreteket.
Európa függőségét illetően pedig Hakan Fidan nem mondott újat. A – mondjuk ki – minket is lenéző török hozzáálláshoz pedig további adalékot szolgáltatnak a két bekezdéssel fentebb már hivatkozott elemzők:
Törökországban úgy sáfárkodnak, hogy Trump megválasztásával az EU a jelenleginél is nagyobb válságba sodródhat, ami miatt kénytelen lesz új partnereket keresni, illetve átértékelni a korábbi politikáját. Vagyis, minél nagyobb a sz*r, Ursula von der Leyen és a tagállami vezetők annál inkább rá lesznek utalva Ankarára, amely kész együttműködni, csak éppen boros árat fog kérni mindenért.
