Ebben a pillanatban úgy tűnik, hogy Jun Szogjol dél-koreai elnök államcsínye elbukott: a törvényhozás semmisnek nyilvánította az általa önkényesen kihirdetett hadiállapotot. A legfrissebb jelentések szerint a fegyveres erők elhagyták a parlament épületét – közölte a Magyar Hírlap. A lap emlékeztetett rá, hogy a rendkívüli jogrend felszámolására törvény kötelezi az államfőt, de az mindaddig fennáll, amíg nem vonja vissza a rendelkezését. Tehát ebből még bármi lehet.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Közép-európai idő szerint kedden délután hadiállapot hirdetett Dél-Korea elnöke, aki a döntését azzal indokolta, hogy meg kell menteni az államot az északiakkal szövetséges felforgatóktól.
Egyúttal a szárazföldi erők vezetőjét, Park Ahn-soot nevezte ki a hadiállapot parancsnokának, a tábornok pedig jelezte, hogy felfüggesztik a parlament és a pártok működését, a sajtót pedig cenzúra alá vonják.
Helyszíni beszámolók szerint a parlament épületét ezek után katonák szállták meg, de a törvényhozás mégis csak összeült valahogy, és érvénytelenítette Jun Szogjol rendelkezését. A házelnök hivatala erről hivatalos közleményt is kiadott, a katonák pedig ezek után mintha visszavonulót fújtak volna, legalábbis a parlament épületét elhagyták, de Park Ahn-soo nem adott újabb parancsot a katonáinak, vagyis a mozgósítás még tart.
Fontos kiemelni: Észak-Koreának a történtekhez semmi köze. Jun Szogjol két éve elveszítette a parlamenti többségét, az ellenzék pedig felelősségre akarta vonni. Az elnök tehát lényegében a börtönbüntetés elől próbálhatott meg a katonai diktatúrába menekülni.
Jun Szogjol kormányzását súlyos gazdasági kudarcok jellemezték, de a szemére vetették azt is, hogy megpróbálta Dél-Koreát „ügyészi köztársasággá alakítani”. A politikai pályafutása előtt ő maga is a vádhatóságnál dolgozott, elnökként pedig a legfontosabb pozíciókat egykori kollégáival, bizalmasaival igyekezett betöltetni.
Ehhez képest apróság, de a Kim Kyung-hee-t a feleségét is megvádolták azzal, hogy megsértette azt a törvényt, amely szerint a tisztviselők közeli hozzátartozói nem fogadhatnak el gyakorlatilag semmilyen ajándékot.
A hírek szerint a parlamenti többséget alkotó ellenzék a hadiállapot kihirdetése után elbarikádozta magát az ülésteremben, így sikerülhetett még az előtt határozatot elfogadni a különleges jogrend érvénytelenítéséről, hogy a katonák kivezethették volna őket az épületből.
A hadiállapot jelentős indok nélküli bevezetése nyilvánvalóan a belső- és külső közvéleményt is megrázta, Jun Szogjol pedig az államcsíny sikertelenségével aláírta a politikai értelemben vett halálos ítéletét.
A dél-koreai valuta árfolyama nagyot esett, de az akciót a nagyvállalatok részvényei is megsínyelhetik, ami súlyosan érintené Dél-Korea gazdaságát, amely éppen lejtmenetben van.
Este, megint csak magyar idő szerint negyed hétkor úgy néz ki, Jun Szogjol terve összeomlott, de az országra így is kaotikus időszak vár, ha az elnök nem vonul vissza azonnal. A törvényhozás döntése értelmében a hadiállapotot fel kell oldania. Kérdés, mi történik, ha nem teszi meg?
A helyszíni jelentések szerint a katonák csak a parlament épületét hagyták el, de az épület körüli állásaikat nem adták fel.
Az egyik ellenzéki vezető jelezte: hivatalos felszólítást küldtek a védelmi minisztériumnak és az elnöknek, hogy a parlament döntése értelmében fel kell oldani a hadiállapotot. Amennyiben Jun Szogjol ezt nem teszik meg (újabb) bűncselekményt követ el.
Közben megjelentek olyan hírek is, hogy a rend helyreállítása érdekében még az éjszaka folyamán letartóztathatják a dél-koreai elnököt és az államcsínyben résztvevő katonákat.
Az amerikai külügyminisztérium jelezte, hogy Washington bízik a békés megoldásban, de egyelőre hihetetlenül ingatag a helyzet a megítélésük szerint.
Az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova pedig cinikusan megjegyezte: vajon a Nyugat Dél-Korea ellen is szankciókat vezet be most, ahogy Grúziával szemben tette, vagy Szöul esetében egy államcsíny is belefér?
És itt kell megjegyeznünk: mi sem bizonyítja jobban Ukrajna fáradtságát, minthogy Volodimir Zelenszkij még egyetlen közleményt sem adott ki, amelyben Vlagyimir Putyint hibáztatná az államcsíny miatt. És hogy hiányzik a kijevi külügy éléről Dmitro Kuleba, aki már legalább három nemzetközi hírügynökségnek lenyilatkozta volna, hogy „a történtek is azt bizonyítják, hogy Ukrajna pénzügyi és katonai támogatásának nincs alternatívája!”
