Mielőtt egy Index.hu hírportálon megjelent érdekes cikket ismertetek, előrebocsátok egy kis múltidézést. Több mint négy évvel ezelőtt, 2020 novemberében Donald Trump elnök elrendelte az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból. Ennek eredményeként két hónappal később már csak egy maroknyi erő, alig 2500 amerikai katona állomásozott az országban.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Ezt követően Trump törvénybe iktatta a teljes amerikai csapatkivonást, aminek következtében Biden apó, frissen megválasztott amerikai elnök 2021 áprilisban bejelentette, hogy még az év szeptemberéig kivonják a csapataikat az országból.
Ezzel nagyjából egyidőben Jens Stoltenberg NATO főtitkár bejelentette, hogy a szövetség május 1-jéig szintén megkezdi csapatainak kivonását Afganisztánból. Nem sokkal azután, hogy a NATO csapatok elkezdték a kivonulást, a tálibok offenzívát indítottak az afgán kabinet ellen, és gyorsan előrenyomultak az összeomló kormányerőkkel szemben. Alig három hét alatt az ország jelentős területét és a tartományi székhelyeket elfoglalták, 2021. augusztus 15-én elesett a főváros, Kabul is.
Így végződött a N+X-ik demokrácia exportja. (Csak mellékesen jegyzem meg, a jenkik most éppen Szíria „demokratizálódásában” működnek közre a nyugati sajtóban sokszínűség kedvelő dzsihadistáknak nevezett volt al-Kaidás és ISIS-es mérsékelt lefejezők nagy örömére…)
De hogy miért hoztam szóba Afganisztánt? Az Index.hu írt egy friss cikket arról, hogy férfiak tömegei lepték el a kelet-afganisztáni Gardez városának sportpályáját november elején, hogy szemtanúi legyenek a tálibok soron következő nyilvános kivégzésének. Egy Mohammad Ajaz Aszad nevű férfit végeztek ki, akit azzal vádoltak, hogy agyonlőtt egy tálib fegyverest.
A halálbüntetést helyi idő szerint a kora reggeli órákban hajtották végre, és magas rangú tálib tisztviselők sora vett részt rajta, köztük Sziradzsuddin Hakkáni tálib belügyminiszter. A közönségnek pedig megtiltották, hogy kamerával, fényképezőgéppel vagy mobiltelefonnal felvételeket készítsenek. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a férfit agyonlőtték.
A hírportál rámutatott arra, hogy amikor a tálibok 2021 augusztusában átvették újra a hatalmat Afganisztánban, akkor azt ígérték, nem hozzák vissza az előző, 1996–2001 közötti kormány brutalitását. Elmondták ugyanakkor, hogy a halálbüntetést ismét bevezetik, amit, úgy tűnik, be is tartanak. A mostani ugyanis már a hatodik nyilvános kivégzés volt az elmúlt bő két évben, az elsőt még 2022 decemberében hajtották végre. A nem nyilvános kivégzésekről nincs adat.
Afganisztán új vezetői nemcsak a nyilvános kivégzéseket hozták vissza, hanem az olyan súlyos büntetéseket is, mint a korbácsolás és megkövezés, amelyeket jellemzően szintén a nyilvánosság előtt hajtanak végre.
A hatalomátvétel után a tálibok sorra jelentették be az egyre szigorúbb rendeleteket, ez idáig több mint 70 új törvényt vezettek be, amelyek egy része nagymértékben érinti Afganisztán oktatási rendszerét. Noha a nemzetközi sajtóban leginkább arról lehetett olvasni, hogy korlátozzák a lányok általános iskolai oktatását, az intézkedések sokkal mélyebben alakítják át az oktatási rendszert.
A korlátozások ugyanis a női tanárokra is vonatkoznak, akik így a felső tagozatokból, a középiskolákból, valamint a felsőoktatásból kiszorultak, helyükre jellemzően férfi tanárokat vettek fel, akik gyakran jóval képzetlenebbek.
Éppen emiatt kellett a tantervet átalakítani, reformját ugyanakkor azzal is magyarázták a tálibok, hogy túlságosan nagy teret kaptak a korábbi tanrendben a nyugati értékek, megjelentek benne továbbá más vallások és az iszlámhoz nem köthető irodalmak, mint például a világhírű Shakespeare.
A híroldalakon már lehet alkalmanként olvasni példákat arról, hogyan alakítják át a tálibok a tanrendet. Kikerült az órarendből a művészet, valamint a civil oktatás és kultúra. A tankönyvekből kivették az emberi jogokkal, női jogokkal, egyenlőséggel és szabadságjogokkal foglalkozó tartalmakat, hasonló sorsra jutottak a választásokról, illetve a demokráciáról szóló szövegrészek. Az élőlényeket ábrázoló képeket is kitörölték a tankönyvekből, beleértve az ember- és állatábrázolásokat, azokat ugyanis az iszlám szélsőséges értelmezése alapján bűnnek tartják.
Eközben szigorú igazságszolgáltatási rendszer a testi fenyítés bevezetésének formájában megjelenik az oktatási intézményekben is. A fiú diákokat megverik, megpofozzák, és akár a lábukat is megkorbácsolják, ha mobiltelefonjuk van, vagy nem tartják be a hajviseletre és a ruházatra vonatkozó előírásokat. Még a színes ruhák viselése sem megengedett, az ingek, pólók, nyakkendők, öltönyök viselete pedig egyenesen bűncselekménynek számít.
Hát, itt tart Afganisztán bő három évvel azután, hogy az USA befejezte az állam „demokratizálását”, és kivonult az országból. Mellesleg, a globalisták által előidézett polgárháború, 2001 és 2021 között, becslések szerint több mint kétszázezer áldozatot szedett az országban. S most nagyjából ott tart Afganisztán, ahol 2001 előtt…
(Csak emlékeztetőül: az 1970-es években még Afganisztán egy dinamikusan fejlődő ország volt. Utak, gátak, iskolák, kórházak épültek, az állam elismerte és támogatta a nők önkifejezését, oktatását, pezsgő kulturális élet volt a városokban, az egyetemeken…
Aztán jött az USA, és a periférián, meg Pakisztánban élő iszlám fundamentalistákban, a sok muszlim szemében is megvetendő, brutális sötétséget hirdető fanatikusokban meglátta a lehetőséget a Szovjetunió ellen. Úgy állította be őket, mint az elnyomott nép igazi képviselői, üldözött szabadságharcosok…
Az afgán nép kapta, amit kapott, a felelősök, mint Ronald Reagan meg egy szobrot a Szabadság téren. De a legjellemzőbb, ami mindent elmond a jenkik mocskos természetéről, az az, hogy 2001-ben a Bush-adminisztráció annak az Afganisztánnak a képeit mutogatta célként, megmentendő, feltámasztandó értékként, amelyet maga segített elpusztítani!)