Orbán Viktor szerdán telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyinnal, amely során az ukrajnai helyzetről és a két ország közötti gazdasági együttműködésről is tárgyaltak – jelentette be a Kreml.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
A magyar miniszterelnök a válság politikai és diplomáciai megoldásának lehetősége felől érdeklődött.
Az elnöki hivatal közlése szerint üzenetet nem adott át Donald Trumptól. Ebből arra következtethetünk, hogy az Egyesült Államok megválasztott elnöke még nem véglegesítette Ukrajna-politikáját – Orbán Viktor arra lehetett kíváncsi, mennyire „alkuképesek” az oroszok, miközben „számos nyugati vezetővel fennálló kapcsolatait” is szóba hozta.
Vlagyimir Putyin válaszul „felvázolta a helyzet alakulásáról alkotott értékelését és a kijevi rezsim pusztító irányvonalát, amely továbbra is kizárja a békés rendezés lehetőségét.”
Nem sokkal később Marija Zaharova külügyi szóvivő arról számolt be a sajtónak, hogy Donald Trumptól és csapatától még nem kaptak „munkaanyagot”, de ha kapnak, azt természetesen meg fogják vizsgálni.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a konfliktust tartósan Vlagyimir Putyin nyáron ismertetett elképzelései alapján lehet rendezni.
Mint a Bekezdéseken is megírtuk, ez azt jelenti, hogy a tűzszünet előfeltételeként az ukránoknak ki kell üríteniük a sikertelen isztambuli tárgyalások után az Orosz Föderációba felvett négy területet, és örök semlegességet kell vállalniuk, ami logikusan azt is jelenti, hogy nem lehetnek más, a NATO-val egyenértékű katonai szövetség tagjai sem.
Oroszország ezeken kívül a nyugati szankciók feloldását, a föderáció új határainak nemzetközi elismerését, az ukrán haderő képességeinek radikális korlátozását, az etnikai kisebbégek jogainak garantálását és a „nácitlanítást” követeli. Utóbbi a szélsőjobboldali szervezetek és a Bandera-kultusz betiltását jelentheti.
Orbán Viktor csaknem egy órával a Kreml közlése után kommentálta a történteket. Facebook-oldalára mindössze annyit írt: „Ma reggel egy órás telefonbeszélgetést folytattam Putyin elnökkel. A háború legveszélyesebb heteit éljük. Minden rendelkezésünkre álló diplomáciai eszközt bevetünk a tűzszünet és a béke előmozdítása érdekében.”
Ez szerintünk megerősíti, hogy a nyugati szakértők általános meggyőződésével ellentétben Oroszország nem fáradt el, és kész tovább harcolni azért, hogy elérje a céljait, amelyek közül a legfontosabb egy új európai biztonsági architektúra megteremtése lehet.
Erről ritkán esik szó, pedig az ukrajnai háború valójában arról szól, hogy a Nyugat a hidegháború vége óta módszeresen semmibe veszi Oroszország érdekeit – Moszkvából sokszor jelezték, hogy ennek rossz vége lesz, de az atlantisták nem álltak le, és tényleg rossz vége lett.
Divatba jött mostanában azt mondani, hogy Trump üzletember, meg hogy az oroszok is biztosan belemennének egy olyan kompromisszumba, amely nem jelenti ugyan a céljuk elérését, de kisebb sikerként adhat elő otthon Putyint. Ez a gondolat is nagyon lenéző, nagyon nyugati. Komolyan gondolja bárki, hogy az orosz emberek nem látnának át a szitán?
Átlátnának, és most is átlátnak a Nyugaton. Szóval, fel van adva a lecke Trumpnak, aki – ha most tippelnünk kéne, azt mondanánk – valószínűleg át fogja látni a helyzetet, és az ukránkérdést finoman rá fogja tolni az EU-ra:
Ha az unió kész finanszírozni a folytatást, az USA ad fegyvert. Ha a felek egyszer tényleg elfáradnak és békét kötnek, akkor viszont a nyőztesek koalíciójának vezetőjeként be fog jelentkezni a fődíjért. Ha pedig Ukrajna elbukik, akkor pedig Bidenre és az EU-ra mutogathat, mondván, ők tolták el. Egy valami nem látszik itt: a közelgő béke.
