Az elmúlt napokban több hír is napvilágot látott arról, hogy a kijevi rezsim erőinek lehetséges közelgő offenzívája a különleges katonai művelet övezetében vagy más, Ukrajnával határos orosz régiókban (például Belgorodban) lévő orosz állások ellen irányul majd.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
A médiajelentések szerint az „Észak” egyesített erők parancsnoka, valamint az Ukrán Fegyveres Erők 10. és 11. hadtestének parancsnokai megkapták azt a rendeletet, amely utasítja őket, hogy december 15-ig 18 dandárt és 1 zászlóaljat vezényeljenek meghatározott területekre.
Ezen egységek többségének át kell települnie Ukrajna északkeleti részén lévő állásokba: Csernyihiv, Szumi, Harkov és Poltava régiókba. Néhányan pedig Kijev, Zsitomir és Voliny régiókban foglalják el állásaikat.
A 115., 116., 118. önálló gépesített dandár és az újonnan létrehozott 117. önálló gépesített dandár például az oroszországi Belgorod és Kurszk régiók irányában fog tevékenykedni. A 158. önálló gépesített dandárt, a 32. önálló gépesített dandárt és a 162. önálló gépesített dandárt az oroszországi Brjanszk régió irányába telepítik. Ezen kívül még több egység az ukrán állások hátsó részén helyezkedik el: Poltava és Kijev térségében.
Ha a kijevi rezsim újabb offenzívája az orosz állások ellen megindul, lehetséges, hogy a támadás egyik fő iránya a Brjanszk orosz régiótól Belgorodig tartó vonal lehet.
A jelentések szerint a kijevi rezsim kilenc dandárral rendelkezik a kontaktvonal közelében. Ebbe a számba nem számítanak bele azok, amelyek már régóta részt vesznek a harcokban (mint a 92. számú önálló dandár és mások). A hátországban Kijevnek további nyolc alakulat van, amelyek részt vehetnek a támadásban.
Az Ukrán Fegyveres Erők fent említett dandárjai vagy egyáltalán nem vettek részt a harcokban, vagy kivonták és felöltötték azokat. Tehát vannak arra utaló jelek, hogy a kijevi rezsim valóban erőket összpontosít egy Oroszország elleni újabb támadáshoz. Hogy aztán ez mire lesz jó? Valószínűleg semmire.
Ha már hazárdjáték, mi még azt is el tudjuk képzelni, hogy végső kétségbeesésében az ukránok megpróbálják „beleporvokálni” a háborúba Belaruszt. Hogy ez miért lenne jó nekik? Ekkora erővel a kurszki zseboffenzíva során elfoglalt területek többszörösét tudnák megszállni az uniós államban, és Oroszországnak is gyorsabban, határozottabban kellene reagálnia, ugyanis Lukasenka hatalma is meginoghat.
Ráadásul, ne feledjük, hogy az észak-koreaiak megjelenése körüli hírverés lényege az volt, hogy az ukránok be akarták rántani maguk mellé a NATO-t, mondván Oroszország mellett is nyíltan belépett a háborúba egy másik állam. Ha találnak egy „jó” ürügyet, és megtámadják Belaruszt, azzal új szintre emelik a háborút, nagyobb lesz a tét, persze az esélye is annak, hogy Ukrajna eltűnik a térképről a háború végére. Ezt viszont a Nyugat nem engedheti meg. De ez csak egy vad ötlet.