Elbúcsúzott David Pressman Magyarországtól az X közösségi oldalon, de az Egyesült Államok nagykövete távozóban azért még néhány kérdéssel szórakoztatott minket, vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy játszott egyet az idegeinkkel. A diplomata bizonyára fricskát akart küldeni a magyar kormánynak és hazánknak, amikor ezeket a kérdéseket intézte a kabinethez, de végső soron nekünk is odamosott:
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
1, Hogyan lehet 1956 népe ilyen kedélyes viszonyban Putyin Oroszországával is?
2, Hogyan lehet az ország az Európai Unió tagja úgy, hogy eközben háborúban áll »Brüsszellel«?
3, Hogyan lehet az Egyesült Államok szövetségese, miközben – a miniszterelnök szavaival élve – annak »ellensége« is?
Mi úgy döntöttünk, mindentől függetlenül, válaszolunk neked! Nem azért, hogy megnyugodjon a lelked, mert az neked nincs, sokkal inkább azért, hogy büntetlenül ne próbáld meg hülyének nézni a magyar embereket, még akkor is, ha éppen kérdezel…
1, Hát, talán kezdjük az elején. Oroszország nem egyenlő a Szovjetunióval, Putyin pedig Hruscsovval. Sem az államok berendezkedése, sem céljaik, sem a működésük nem említhető egy lapon. (Ha már itt tartunk, akkor az USA viszont – kedves Pressman – ugyanaz az ország, amelyik 1956-ban volt: önző, csak a saját érdekeit néző, erőszakos és képmutató.) Senki nem várhatja el, hogy csak azért gyűlöljük Oroszországot, mert 1956-ban a szovjetek leverték a magyar szabadságharcot.
Ezzel az erővel a fél világ gyűlölhetne egy sor népet, mert a történelem folyamán szinte minden államnak nagyon sok országgal volt (háborús) konfliktusa. Haragudhatnánk mi is fél Európára vagy éppen Törökországra, de nem tesszük, mert a gyűlölet elválasztana egymástól. S akkor itt van az orosz-ukrán konfliktus, amelyet éppen a globalisták provokáltak ki, és az ukránokat feláldozva vívnak proxy háborút Moszkva ellen. Tisztában vagyunk ezzel Preessman, mi, itt Európa keleti felén még nem vagyunk annyira elbutítva, hogy ne lássuk a lényeget! Ne feledd David, itt, nálunk nem otthon vagy!
2, Ahogy Oroszország nem egyenlő a Szovjetunióval, az Európai Unió sem egyenlő Brüsszellel. Sőt, Brüsszel sokkal inkább párhuzamba állítható a Szovjetunióval. Hogy miért? Magyarország azért csatlakozott az Európai Unióhoz, ehhez a közösséghez, mert részt akart venni a szabad európai országok – elsősorban – gazdasági együttműködésében, egyenrangú partnerként, és hitt abban, hogy ez a kontinens és hazánk érdekeit egyszerre szolgálja.
Akik az Európai Unióhoz való csatlakozást akarták, nem azért szavaztak igennel, hogy aztán Brüsszel megmondja, hogyan kell élnünk, mit kell csinálnunk, és mit kell gondolnunk a jövőnkről! S nem elég, hogy Brüsszel meg akarja mondani, mit kell gondolnunk a migránsokról, a genderről vagy éppen családokról, még pénzügyileg büntet is, ha nem állunk be a sorba. Ez Brüsszel… Ez lenne a fene nagy demokrácia?
3, Ami pedig az USA-t illeti, sokszor írtuk már, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek barátaik (szövetségeseik), csak érdekeik. A barátság az USA számára mindig addig tart, amíg az érdekeik ezt kívánják. De sokan tudnának erről mesélni a múltból…
Így hát igen, papíron szövetségesei vagyunk az USA-nak, de egyúttal tudjuk, hogy közben mindig a hátunk mögé kell néznünk, nehogy baráti tűzbe kerüljünk. Megtanultuk az elmúlt években, hogy az úgynevezett Nyugatban, a globalista háttérhatalomban nem lehet bízni. Jobb, ha egy szövetségest is úgy kezelünk bizonyos szempontból, mintha ellenség lenne. Akkor nem érhetnek meglepetések!
Az sem mellékes, hogy Nyikita Hruscsov 🇺🇦 ukrán állampolgárságú volt, nem orosz.