Az Ukrán Politikatudományi Intézet igazgatója, Ruszlan Bortnik a Youtube-csatornáján közzétett legújabb videójában arról beszélt, hogy mikorra várható a sokat emlegetett tűzszünet megkötése. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a demarkációs vonal váratlan területeken haladhat keresztül.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
– Május 9-e határozottan egy ilyen nap lehet – mondta Bortnik. Szavai szerint idén május 9-én lesz a Győzelem 80. évfordulóját, és ennek a dátumnak a szimbolikájával élve „sok mindent ki lehet jelenteni, sok mindent le lehet zárni”.
Egy másik kézenfekvő dátum, amelyre az ellenségeskedések beszüntetését időzíteni lehet, április 30-a. Bortnik emlékeztetett arra, hogy az lesz Trump elnökségének 100 napja. Korábban pedig a Trump által kinevezett ukrajnai különmegbízott, Keith Kellogg azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus ebben az időszakban megoldódhat.
Bortnik a tűzszünet legkorábbi időpontjának április 20-át tartja, amikor a keleti és nyugati rítusú keresztények ugyanazon a napon ünneplik a húsvétot.
A szakértő ugyanakkor elmondta, hogy „nagyon-nagyon vegyes” érzésekkel várja a lehetséges békét, mivel riasztó információkat kap, többek között az Egyesült Államokból is.
– Az általam látott modellek, az aktuális ideológiák egy nagyon váratlan választóvonalat húzhatnak Kelet és Nyugat közé Ukrajna nagyon váratlan területei mentén – zárta Bortnik.
Vajon milyen modelleket láthatott és milyen ideológiákra gondolhatott? A Trump-csapat eddig nyilvánosan arról beszélt, hogy a frontvonalak mentén kívánja befagyasztani a háborút, és szó volt egy széles demarkációs vonalról, talán 100 kilométeresről, de ez aligha rázta volna meg az ukrán politológust.
Azt is tudjuk, hogy az oroszok a Krím és a 2022-ben elszakadt négy oblaszty teljes területéhez ragaszkodnak, mert úgy vették fel azokat az Orosz Föderációba. Donyeck és Luganszk szinte teljesen orosz ellenőrzés alatt ál, a másik kettő részlegesen. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy Herszon és Zaporozsje még el nem foglalt részeit is átadnák az oroszoknak, de még ez sem tűnik sokkolónak.
A másik oldalról meg elégségesnek, már amennyiben a Nyugat nem kényszeríti rá Ukrajnát a hadereje korlátozására és az örök semlegesség vállalására, valamint, ha nem vonja vissza az Oroszország ellen bevezetett szankciókat – Moszkva számára ezek is a béke elengedhetetlen feltételei.
Mindezekre tekintettel adja magát az a megoldás, mely szerint Botnik egy jaltaihoz hasonló „világfelosztástól” tart. Valami olyasmitől, hogy leülnek az amerikaiak, a kínaiak és az oroszok, majd nemcsak Ukrajnáról fognak tárgyalni, hanem az északi-sarkvidékről, Tajvanról, Panamáról stb. Egy ilyen esetben nagyon leértékelődnének az ukrán érdekek, és ki tudja, talán még Odessza is lehetne újra orosz város. Erre azonban Trump beiktatási beszéde alapján kevés az esély.