Több ukrán médiaorgánum is sürgősségi adományok gyűjtésébe kezdett, hogy talpon maradhasson, miután Donald Trump amerikai elnök felfüggesztette a külföldi segélyprogramokat – erről írt cikket az Orosz Hírek. Okszana Romanyuk, a Tömeginformációs Intézet ügyvezető igazgatója szerint tízből kilencet érintett a washingtoni politikai változás.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
– Sajnos az ukrán médiumok majdnem 90 százaléka támogatásokból élt – mondta a Hromadszke rádiónak a médiára összpontosító civil szervezet vezetője. Romanyuk az ukrajnai demokráciát fenyegető veszélynek nevezte Trump múlt heti döntését, azt állítva, hogy „oligarchák” ragadhatják magukhoz az irányítást az amerikai finanszírozás leállítása miatt „meggyengült” médiatér felett.
A Hromadske egyike azoknak a csatornáknak, amelyek magánadományokat kérnek a támogatás befagyasztása miatt. A 2013 novemberében, a Majdan-tüntetések kezdete előtt alapított Hromadske közvetlenül az Egyesült Államok kijevi nagykövetségétől és Soros György Nyílt Társadalom Alapítványától kapta a kezdeti finanszírozást.
A műsorszolgáltató kulcsszerepet játszott a kormány bírálatában a tüntetések alatt. A Hromadske az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségét (USAID) mint a „független média” és a nem kormányzati szervezetek egyik legbőkezűbb támogatóját dicsérte Ukrajnában, amikor egyes projektjeinek felfüggesztését bejelentette. A Bihus.info, egy ukrán oknyomozó újságíró szervezet is csatlakozott ehhez, mondván, hogy munkájának nagy részét az amerikai ügynökség finanszírozza.
A sürgősségi finanszírozásért folytatott kampány túlmutat a hagyományos hírügynökségeken. A Detector Media, az online dezinformáció ellen küzdő önjelölt figyelőszervezet arra figyelmeztetett, hogy az USAID támogatása nélkül több száz szervezetet fenyeget a leállás. A szervezet adományozásra szólította fel a magánszemélyeket és a vállalkozókat.
Irina Verescsuk, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kabinetfőnök-helyettese „váratlannak és kellemetlennek” nevezte az amerikai nem katonai jellegű támogatás felfüggesztését. Kijev „konzultációkat fog folytatni amerikai partnereinkkel” a pénzáramlás újraindítása érdekében, miközben a „helyzet stabilizálását” célzó intézkedéseket hajt végre a köztes időszakban – ígérte.
Nocsak-nocsak, nagyjából néhány nap elég volt ahhoz, hogy kiderüljön: a globalistabarát ukrán médiát nem az olvasók, a nézők, vállalkozások, a helyi civil szervezetek vagy az állam tartja fenn, hanem a jenkik. S ha ők nem tejelnek, akkor azonnal megy a sírás… A Nyugat nélkül ennyire életképes jelenleg az ukrán média és úgy gondolom, ez igaz az ország gazdaságára is.