Rendkívül eredményes találkozóra került sor szombaton Kijevben Ukrajna és az Egyesült Királyság diplomáciai küldöttségei között, tweetelte ki aznap élután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Arról írt, hogy megbeszélték a közös lépéseket, amelyek „közelebb vihetnek bennünket a békéhez és felgyorsíthatják a diplomáciai erőfeszítéseket” – olvasható a 444 cikkében.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
A sztori úgy folytatódik, hogy a kijevi komikus szerint „Ukrajna »teljes mértékben elkötelezett« a konstruktív párbeszéd mellett, amit jövő héten Szaúd-Arábiában folytatnak az Egyesült Államok képviselőivel”. Az ukrán elnök annak a reményének adott hangot, hogy sikerül megállapodni a szükséges döntésekről és lépésekről.
„Ukrajna a háború első másodpercétől kezdve békére törekszik. Reális javaslatok vannak az asztalon. A legfontosabb, hogy gyorsan és hatékonyan lépjünk” – írta Zelenszkij.
Kár, hogy ezeket a „reális javaslatokat” nem osztotta meg velünk, de ha az „asztalon vannak”, akkor szinte biztosan arra gondol, hogy az ukrán vagyonhoz (ritkaföldfémek stb.) való hozzáférésért cserébe „egy igazságos békét” és „garanciákat” akar. Egyébként ennek a hírnek már az első mondata is hajmeresztő, hiszen legutóbb, amikor „eredményes találkozóra került sor” egy brit miniszterelnök és Zelenszkij között a Bankova utcában, annak 3 év háború lett a következménye.
A haditudósítások alapján, mondjuk az ukránoknak nincs még három évük, de talán egy sem. Mindazonáltal úgy hisszük, nem alaptalanul tartunk tőle, hogy Trump minden igyekezete ellenére ezeket a tárgyalásokat is ki fogják siklatni.
Egyszerűen az van, hogy az oroszok nem fognak belemenni abba, hogy európai csapatok állomásozzanak Ukrajnában, sem abba, hogy Ukrajna valamiféle a NATO-tagsággal közel egyenértékű katonai kötelezettségvállalás alanya legyen, hiszen számukra ez felérne egy vereséggel, miközben nyerésre állnak a csatatéren.
Most úgy néz ki, hogy semleges országokból is nehéz lenne összeszedni a békefenntartókat. Bár Moszkva elfogadná, nem valószínű, hogy Kína csapatokat küldene, már csak azért sem, mert Peking stratégiai érdeke, hogy a bizonytalanság minél tovább tartson, hiszen amíg az európai konfliktus nem oldódik meg, az USA nem tud minden erejével Ázsiára összpontosítani.
A legnagyobb baj azonban továbbra is az ukrán vezetéssel van, amelyik ragaszkodik a négy részben-egészében elveszett keleti megyéhez, az orosz jóvátételhez és a NATO-tagsághoz (ha nem is feltétlenül azonnal).
Ráadásul az európai militarizmus feltámasztása is bezavart a képletbe. Bár a fegyverkezéssel és a francia vagy brit-francia nukleáris ernyő uniós kiterjesztésével a „hajlandók koalíciójának” nyilván az volt a célja, hogy az USA végre komolyan vegye a bohócokat, a moszkvai reakciók alapján csak félsikert arattak: széket aligha kapnak a felnőttek mellett az asztalnál, viszont minden esély megvan rá, hogy terítékre kerülnek.
Az eddigi nyilatkozatok alapján ugyanis valószínűnek tűnik, hogy új feltételként Oroszország azt is követelni fogja, hogy Trump fékezze meg a veszett európaiakat…
