Az Egyesült Államok és Ukrajna dzsiddai tárgyalásainak eredményeként Kijev beleegyezett egy 30 napos tűzszüneti javaslatba. Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio, és ami fontosabb, maga Donald Trump is egyértelművé tette: az USA elvárja Moszkvától, hogy ezt elfogadja.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Ez óriási baklövés. Washingtonban megtanulhatnák végre, hogy az oroszok nem szeretik, ha falhoz állítják őket. Az elmúlt hetekben úgy tűnt, az új adminisztráció érti ezt, de valamiért most sürgőssé vált számukra a mielőbbi fegyvernyugvás.
A stílusnál azonban van egy nagyobb probléma is a dzsiddai javaslattal: az, hogy figyelmen kívül hagyja a katonai realitásokat és Vlagyimir Putyin korábbi feltételeit.
Szergej Lavrov nem is nagyon titkolta: Oroszország számára elfogadhatatlan lenne egy olyan kompromisszum, amely veszélyezteti az oroszajkú lakosságot és a föderáció katonai pozícióit. Ráadásul a tűzszünetekkel rossz a tapasztalatuk, hiszen azokat az ukránok korábban is megszegték.
Arról pedig a Kreml hallani sem akar, hogy NATO-tagok katonái szavatolják „a békét” Ukrajnában, hiszen éppen az volt a háború egyik fő indoka, hogy az atlantisták meg akarták vetni a lábukat Oroszország szomszédságában.
Az orosz politikusok, elemzők nyilatkozatai alapján a legjobb, amire most a Nyugat számíthat, az az, hogy Moszkva feltételesen igent mond, ez a feltétel pedig a Kurszki és a négy, a Föderációba felvett terület teljes kiürítése ukrán részről.
De akadt olyan is, aki egy tűzszüneti megállapodásába belevenné, hogy az európai országok lemondanak a kollektív védelemről arra az esetre, ha fegyvereket szállítanának a fegyvernyugvás idején Ukrajnába. Vagyis azt, hogy például Berlin, Párizs, London katonái, repülői stb. büntetlenül le- és kilőhetőek megtorlásul az esetleges beavatkozásért.
Konsztantyin Blohin, az Orosz Tudományos Akadémia Biztonsági Tanulmányok Központjának vezető kutatója szerint a harmincnapos fegyverszünet kizárólag Ukrajna számára előnyös, és semmi garancia nincs arra, hogy az amerikai terv nem csupán a konfliktus ideiglenes befagyasztására szolgál.
Moszkva viszont egyszer s mindenkorra le szeretné zárni ezt a konfliktust, akkor is és úgy is, ha azért nem jár Nobel-békedíj.
Jelen állás szerint tehát nem nagyon jutottunk közelebb a békéhez, Londonban viszont, ahol a tűzszünet ötletét egyébként kitalálták, és az ukránok megfelelő felkészítést kaptak a dzsiddai tárgyalásra, dörzsölhetik a tenyerüket. Azt lehet majd mondani, hogy ugye-ugye, Putyin egy agresszor, nem hajlandó a kompromisszumra, nem akar békét.
Kompromisszumos javaslat azonban nem került az asztalra, a tűzszünet pedig nem béke!
