Donald Trump amerikai elnök a New York Post szerint hétfőn bejelentette, hogy a héten nyilvánosságra hozza az ukrajnai háború lezárására vonatkozó béketervének részleteit. A javaslat egyik legfontosabb eleme lehet, hogy európai csapatokat telepítenének Ukrajnába a tervezett tűzszünet betartásának biztosítására.
Ezt ő és a környezete nem békefenntartó, hanem „rezilienciás erőként” emlegeti, és a célja az lenne, hogy biztonsági garanciát nyújtana Kijev számára.
A béketerv részeként felmerült egy külön békefenntartó egység felállítása is, amely orosz, ukrán és egy harmadik, NATO-n kívüli ország képviselőiből állna, hogy közösen felügyeljék a frontvonalakon a fegyvernyugvást. Az Egyesült Államok közvetlen katonai jelenlétet nem vállalna, de pénzügyi támogatással járulna hozzá a megállapodás végrehajtásához.
Vagyis a Fehér Házban ezek szerint azt sütötték ki, hogy ha Oroszország élből ellenzi bármiféle NATO-csapatokból álló békefenntartó erő bevetését Ukrajnában, akkor a különítményt átkeresztelik „rezilienciás erőkévé”, hátha nem tűnik fel Moszkvának, és így elfogadja… Azért, szerintünk az oroszok nem ma jöttek a falvédőről.
Az egyik legvitatottabb pont, hogy a Wall Street Journal értesülései szerint a Trump-féle javaslat tartalmazhatja a Krím félsziget orosz területként való amerikai elismerését is. Ez gyökeres fordulatot jelentene, hiszen az USA eddig minden kormánya elutasította az orosz annexió legitimitását. Ukrajna ugyanakkor a hírek szerint hajlandó lenne „de facto” elismerni bizonyos megszállt területek orosz ellenőrzését, de jogilag továbbra sem mondana le róluk.
Kijev hivatalosan tagadta, hogy közel állnának a megállapodáshoz, különösen annak fényében, hogy Oroszország folytatja a támadásokat ukrán városok és infrastruktúra ellen. Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy politikai döntéseket nem az ő hivatala hoz, és jelenleg nem lehet előrehaladást „százalékokban mérni”, amíg a harcok zajlanak.
Moszkva részéről szintén nem érkezett egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy komolyan fontolóra venné a békemegállapodást. Vlagyimir Putyin elnök csupán annyit közölt, hogy a hétvégi, többször megszegett húsvéti tűzszünet tapasztalatait elemzik, mielőtt hosszabb fegyvernyugvásról döntenének.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője sokat sejtetően azt mondta kedden: egy békemegállapodást nem szabad elkapkodni, mert Moszkva tartós megoldást akar. Ezzel utalt arra, hogy nem akarnak aláírni egy a minszkiekhez hasonló újabb egyezményt, amit aztán nem tart be senki.
Trump optimistán nyilatkozott, reményét fejezve ki, hogy Oroszország és Ukrajna még ezen a héten megállapodásra jut, ami szerinte gazdasági lehetőségeket nyitna mindkét ország számára az Egyesült Államokkal való együttműködésben.
Persze, Trump mindig optimistán nyilatkozik. Amikor Kínára kivetette az első szankcióit, azt állította, Peking már ott dörömböl az ajtóján, mert meg akar egyezni, aztán ugyanezt monda a vámok második és harmadik köre után is. De hasonló volt a helyzet Kanada és az EU esetében is.
A republikánus elnök fáradozásai a békéért kétségtelenül jelentősek, még ha nem is önzetlenek – inkább Ukrajna mielőbbi kifosztását célozzák – viszont, szomorú kimondani, de eddig hatástalanok is, részben az ukránok hajthatatlansága, és részben amiatt, mert az oroszok nem szeretik, ha hülyének nézik őket.
