Oroszország az egyik újonnan felállított tüzérdandárját Észak-Koreától kapott Kokszan önjáró tarackokkal szerelte fel – jelentette a Militarnij, a hírt itthon a Portfolio szemlézte. Az orosz Telegram-csatornákról származó információ a dandárba beosztott katonáktól származik, több fotó és videófelvétel is van arról, hogy az új egység egyik ütege tevékenykedik az ukrán frontvonal közelében. A megjelent anyagokban először láthatóak Észak-Korea (KNDK) szabványos, 170 milliméteres tüzérségi lövedékei is, amelyek erőteljesen szovjet tervezési mintára utalnak.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Az M1989 Kokszan észak-koreai gyártmányú önjáró tüzérségi rendszer, amelyet egy 170 mm-es löveggel szereltek fel. Az M1978 utódjaként hagyományos robbanólövedékekkel 40 kilométeres, rakéta-póthajtású lövedékekkel pedig akár 60 kilométeres hatótávolságot is elérhet. A rendszer percenként két lövés leadására képes, (ezzel egyébként a világszerte rendszerben álló önjáró tarackok között sereghajtó) de a 12 lőszeres belső tárolókapacitás is korlátozza a folyamatos tüzelést. Oroszország 2024-től kapja ezeket az önjáró lövegeket Észak-Koreától, az átadott mennyiség ugyanakkor ismeretlen.
Gondolom, nem sokat kell várni, és a globalista sajtóban megjelennek majd a szörnyülködő hírek arról: milyen dolog, hogy az észak-koreaiak fegyvereket adnak az oroszoknak. Ugyanezek a sajtótermékek arra persze nem érzékenyek, hogy a különleges katonai művelet 2022. februári elindulása óta a fél világ, a teljes Nyugat tömi fegyverrel, lőszerrel és pénzzel a kijevi vezetést. Érdekes módon az oroszok támogatására kényes sajtó az ukránok kistafírungozása miatt sohasem aggódik, azt mindig rendben találja, sőt, talán óhajtja is.
Pedig a nagy különbség az, hogy amíg az oroszoknak csak segítséget jelent az észak-koreai támogatás, az ukránoknak a nyugati szállítás maga a mentőöv. A nyugati segítség nélkül Kijev már réges-régen bedobta volna a törülközőt, ez a liberális sajtó szerint mégsem gond. De megszokhattuk már a globalisták kettős mércéjét, amely szerint az egyik félnek, Ukrajnának mindent lehet, a másiknak, Oroszországnak semmit. Ez megy évek (összességében) évtizedek óta, és ez aligha fog megváltozni. Pedig de jó lenne ennek véget vetni!
