Az Ukrajna uniós felvételéhez szükséges egyhangúság helyett 11 európai uniós tagország közvéleménye ellenzi a hadviselő ország gyorsított csatlakozását.
Ukrajna mielőbbi felvételét az európai közösségbe több szomszédos, illetve környező országban (Magyarország, Szlovákia, Csehország), valamint Németországban és Franciaországban – vagyis az Európai Unió két legnépesebb tagállamában – sem támogatja a lakosság többsége – derült ki a Századvég Európa Projekt kutatásának legújabb, 2025-ös eredményeiből, amelynek részleteit az MTI közölte. Tizenhat tagállamban a csatlakozást pártolók aránya a magasabb, de mindössze tíz országban haladja meg az 50 százalékot az Ukrajna mielőbbi felvételével egyetértő európaiak hányada.
A közlemény szerint Ursula von der Leyen 2025 májusában az Európai Parlament plenáris ülésén kijelentette, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz”, kihangsúlyozva, hogy „dolgoznak azon, hogy Ukrajna 2025-re minden csatlakozási fejezetet megnyisson.
A Századvég kutatása alapján az Európai Bizottság elnökének álláspontja szervesen illeszkedik az elmúlt hónapok brüsszeli politikai agendájába, amelynek célja Ukrajna uniós csatlakozásának erőltetett felgyorsítása. Fontosnak tartották rögzíteni, hogy az Európai Unióról szóló szerződés egyértelműen kimondja, hogy a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanácsnak egyhangúlag kell határoznia a tagságot kérelmező állam felvételéről az európai közösségbe.
Az Európa Projekt 2025-ös kutatási eredményei rávilágítanak, hogy amennyiben a tanács munkájában közreműködő európai politikusok az országaik lakossági elvárásainak megfelelően járnának el Ukrajna uniós csatlakozása tekintetében, akkor nem pusztán az egyhangúság, hanem a minősített többség követelményei sem teljesülnének Ukrajna felvételéhez.
Nagy kérdés, mit kezd ezzel az infóval az Európai Unió vezetése. Persze, kezdjük ott: attól, hogy egy ország közvéleménye ellenzi Ukrajna Európai Unióhoz való gyorsított csatlakozását, nem jelenti azt, hogy annak az államnak a vezetése ezzel összhangban is szavaz. S ha még így is tesz néhány, akkor Brüsszel simán elkezdhet jogászkodni…
Nagy kérdés persze, hogy mire megy vele! (S azért azt se felejtsük el, hogy 2026 tavaszán Magyarországon választások lesznek, és ha az emberek a váltás mellett szavaznak, akkor Ukrán-barát kormánya lehet Magyarországnak. Az új kabinet pedig gyökeresen másképp politizálhat, mint az Orbán-kormány. Még az is lehet, hogy elindulnak Kijevnek a fegyver- és lőszerszállítmányok. Ne így legyen!)
