Megváltozott Oroszország prioritása, az ukrán támadás után a világ végére menekítik a nukleáris bombázóikat – ezzel a címmel közölt egy érdekes cikket az Index. Mint a The Kyiv Post alapján írták, Ukrajna Pókháló-hadművelete után Moszkva megpróbálja biztonságba helyezni stratégiai bombázóit, és elkezdte azokat a háborútól a lehető legtávolabbi helyre áthelyezni.
Ukrán hírszerzési (OSINT) elemző projekt, az AviVector közzétett egy műholdas képet az X-en, amelyen egy orosz hosszú távú stratégiai bombázó látható, amely korábban az irkutszki régióbeli Belaja repülőtéren állomásozott, de most 6750 kilométerre az ukrán határtól és 660 kilométerre Alaszkától.
A költözés azután történt, hogy június 1-jén öt orosz légibázist támadtak meg drónok segítségével – az úgynevezett Pókháló-hadműveletben –, amelynek következtében Oroszország stratégiai bombázóflottájának csaknem egyharmada megsemmisült vagy megrongálódott.
A szovjet korszakban épült Anadir légibázist eredetileg az Alaszkában és a Bering-tengeren végzett amerikai katonai tevékenységek megfigyelésére építették. Azonban Moszkva rehabilitálta a légitámaszpontot, és stratégiai eszközöket, valamint nehézbombázókat tárol a területen.
A bázis fizikailag elszigetelt – nincs közúti összeköttetése, csak légi vagy tengeri úton lehet megközelíteni –, ami sérthetetlenné teszi a szabotázsok vagy a szárazföldi támadások, például a pókháló hadművelet, valamint a hagyományosabb légitámadások ellen. Katonai szakértők szerint Anadir választása rávilágít arra a tényre, hogy Moszkva számára jelenleg az ukrán drónok támadásaitól való védelem sürgetőbb, mint a szélesebb körű stratégiai elrettentés.
A „Fehér hattyú”-t (Tu-160) az 1970-es évek végén tervezték, és ez a világ legnehezebb szuperszonikus bombázója, valamint Oroszország nukleáris triádjának kulcsfontosságú eleme. Hossza 54 méter, szárnyainak hossza 55,7 méter, utazósebessége 1,5 Mach (1837 kilométer per óra), végsebessége pedig 2 Machot (2450 kilométer per óra) is meghaladja, mindezt 12 ezer kilométeres hatótáv biztosításával.
A repülőgép két belső fegyvertérrel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy közel 45 tonnányi fegyverzetet szállítson – elsősorban hagyományos vagy nukleáris robbanófejjel ellátott cirkálórakétákat, többek között: 2500 kilométer hatótávolságú, valamint 4500 kilométer hatótávolságú rakétákat.
Tegyük fel, hogy a hír igaz! Ha így van, akkor úgy hiszem, az oroszok jó döntést hoztak. Felesleges kockára tenni a legfontosabb fegyvereket az orosz-ukrán háborúban, főleg úgy, hogy ezeket a konfliktustól messzebbről is be tudják vetni, ha akarják. Nem is beszélve arról, hogy más módon is sakkban tudják tartani az ukránokat, és persze, a holnapra is gondolni kell!
