Amikor hétfőn délután megérkeztek az első hírek arról, hogy Irán Irakban és Katarban található amerikai bázisok ellen intézett támadást, a legrosszabbra lehetett gondolni. Ez főleg azok után volt megdöbbentő hír, hogy előtte az iráni külügyminiszter Moszkvában tárgyalt.
Úgy értékeltem a helyzetet, hogy az amerikai bázisok elleni tervezett iráni támadás aligha maradt titokban az oroszok előtt, és ha nem beszélték le erről Teheránt, akkor a további lépésekhez Moszkva segítséget adhat Izrael és az USA ellen. Vagyis a háború úgy folytatódhat Irán és Izrael között, hogy Teheránt Moszkva, Tel-Avivot pedig Washington fogja támogatni. S így a háború egyhamar nem ér majd véget, és még inkább eldurvulhat.
Ezt a rossz érzésemet csak erősítette, hogy egy magas rangú iráni tisztviselő a Reuters hírügynökségnek hétfőn elmondta: Irán folytatni fogja a válaszcsapásokat az Egyesült Államok támadásaira. Írtak arról is: Donald Trump amerikai elnök vasárnapi döntése, hogy csapást mérnek három iráni nukleáris létesítményre, Amerika-ellenes hangulatot váltott ki Iránban, ahol sokan megtorlást követeltek.
Teheránban vasárnap este nagyszabású Amerika- és Izrael-ellenes tüntetés zajlott, ahol a tömeg bosszúért kiáltott. – A morál magas, és az iráni nép Izrael elleni csapásra vonatkozó hatalmas követelése példa nélküli – mondta egy másik iráni tisztviselő a CNN-nek, hozzátéve, hogy az iráni közvélemény Izrael elleni csapásra vonatkozó követelései „fontos elemei az ország harci terveinek intenzívebbé tételének”. Hozzátette, hogy Irán becslése szerint a háború akár két évig is eltarthat, és az ország felkészült erre az időtartamra.
Na, ehhez képest röviddel ezután jött Trump bejelentése a fegyverszünetről. De mi történhetett az eltelt néhány órában? Erre a választ (egyelőre) nem tudjuk, talán soha nem is fog kiderülni, de a következő körülmények egyike, másika, esetleg mindegyike közrejátszhatott ebben:
1, Hétfőn, napközben Abbász Arakcsi iráni külügyminiszter megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában. Nagy kérdés, miről volt ott szó. Fontos kiemelni, hogy az orosz-iráni stratégiai partnerség eddig nem tartalmazott védelmi klauzultát, mivel ettől Teherán elzárkózott.
Viszont vasárnap több Medvegyev arról posztolt, hogy „számos ország kész közvetlenül ellátni Iránt saját nukleáris robbanófejeivel”. Nem gondoljuk, hogy Oroszország atomtölteteket adna át Iránnak, viszont a tűzszünetet a felek kihasználhatják a kapcsolatuk újraértékelésére, és akár Irán megerősítésére is.
3, Miután az USA megtámadta az iráni nukleáris létesítményeket, Irán még vasárnap belengette, hogy lezárja a Hormuzi-szorost. Ezt az iráni parlament meg is szavazta. Ez végül nem következett be, de ha megtörtént volna, annak beláthatatlan következményei lettek volna. Hogy miért?
2023 első felében naponta körülbelül 20 millió hordó (azaz mintegy 3,18 milliárd liter) kőolaj haladt át a Hormuzi-szoroson – ez a világ napi olajforgalmának ötöde. Az ebből származó olaj túlnyomó része, több mint 80 százaléka Ázsiába, különösen Kínába, Indiába, Japánba és Dél-Koreába irányul. Kína például az iráni kőolajimport 90 százalékát adja.
4, Miután az Egyesült Államok megtámadta az iráni nukleáris létesítményeket, otthon (az USA-ban) sokan fordultak Trump ellen. Mind a republikánusok, mind a demokraták körében sokan voltak, akik azt mondták: az elnök megszegte saját választási ígéreteit, és semmibe vette az amerikai alkotmányt, amikor egyszemélyben támadást indított Irán ellen. A világ közvéleménye sem volt egyértelműen az USA mellett, bírálta Trumpot például Macron francia elnök is.
Az izraeli sajtó legfrissebb hírei szerint Trump szabályosan ordibált Netanjahuval a telefonban, és nem akarja korlátozni az iráni szénhidrogénkereskedelmet, amelynek a legnagyobb vásárlója az a Kína, amelytől vasárnap Marco Rubio segítséget kért Teherán lecsillapításához…
Egyszer talán majd kiderül, hogyan jött létre pontosan a fegyverszünet.
