Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor sem hajlandó leállítani az ukrajnai háborút, ha az Egyesült Államok – Donald Trump újabb szankciós fenyegetései ellenére – fokozza a gazdasági nyomást – adta hírül a Reuters, a hírt itthon mások mellett az Index szemlézte a napokban. Mint írták, három, a Kremlhez közel álló forrás szerint Putyin addig folytatja a harcokat, amíg a Nyugat nem hajlandó az általa diktált feltételek mentén tárgyalni.
Putyin a háború céljai között továbbra is Ukrajna semlegességét, a NATO-bővítés jogi tilalmát, az orosz ajkúak védelmét, valamint az orosz fennhatóság elismerését követeli az elfoglalt területeken. A források szerint a területi étvágya nőhet, mivel az orosz haderő az utóbbi három hónapban több mint 1400 négyzetkilométeren haladt előre.
Trump, aki hivatalba lépése óta többször is egyeztetett Putyinnal, hétfőn bejelentette: újabb fegyverszállításokkal segíti Ukrajnát, és 50 napot adott Moszkvának egy békemegállapodás elfogadására, ellenkező esetben újabb szankciókat helyezett kilátásba. Putyin ugyanakkor úgy véli, hogy Oroszország – a nyugati szankciók ellenére – gazdaságilag és katonailag is képes kitartani, és a háború folytatásával javítani pozícióját. Az orosz gazdaság 2025-ben várhatóan 2,5 százalékkal növekszik a 2024-es 4,3 százalék után.
Jó kérdés, mi az, ami Moszkva számára a leginkább riasztó lehet Trump fenyegetésében? Úgy hiszem, a gazdasági nyomástól, a szankcióktól nem fél különösebben. Hogy miért? Egyrészt, mert az elmúlt 3,5 évben az oroszok Európából dél felé irányították át a gáz- és olajexportjukat, másrészt, ha lenne is némi hatása az újabb szankcióknak, az csak később jelentkezik.
Ennél érdekesebb – úgy hiszem –, hogy Kijev további fegyvereket kap, köztük nagy hatótávolságú, precíziós rakétákat. Nagy kérdés, hogy ezekkel mit tud majd kezdeni Moszkva! Vagy, hogy kell-e kezdeniük vele valamit egyáltalán, mert az ukránok európai szponzoraitól sorra jönnek a nyilatkozatok, amelyek szerint nem akarnak nagybevásárlást csinálni az USA-ban.
Ráadásul a nagy hatótávolságú rakétákra vonatkozó ötletet időközben Trump visszavonta. Egyelőre tehát úgy néz ki, hogy Kijev nem került sokkal jobb helyzetbe. A fő kérdés tehát az, hogyan tudják kezelni az oroszok, ha például India mégis kihátrál mögülük. Ezen azonban az európaiaknak is el kell gondolkodniuk, hiszen jelenleg is nagy mennyiségben vásárolnak átcímkézett orosz energiahordozókat.
