Kiderült, hogy milyen hatása volt a június 22-i „Éjféli Kalapács” hadműveletnek: az amerikai hírszerzés friss értékelése azt mutatja, hogy a Fordo nukleáris dúsító létesítmény valóban súlyosan megsérült Iránban. A Natanz és az Iszfahán objektumok azonban kevésbé károsodtak, csupán annyira, hogy a nukleáris dúsítás akár már a következő hónapokban újraindulhat – erről adott hírt az Index.
Mint írták, a Fordo atomvár különleges jelentőségű, hiszen Irán legbiztonságosabb nukleáris bázisa, amit 80 méter mélyen a föld alatt, hegybe vájva építették fel. Az üzemben állítólag 83,7 százalékos tisztasági fokot értek el az urán dúsításában, közelebb jutva a nukleáris fegyvergyártáshoz, mint valaha. – Az amerikai B-2 lopakodó bombázók azonban hat darab 13,6 tonnás bunkerromboló bombát dobtak le a létesítményre, amelyeket kifejezetten az ilyen mélyen elrejtett bunkerek megsemmisítésére fejlesztettek ki – tették hozzá.
Az NBC News információi szerint az amerikai hadsereg középső parancsnoksága sokkal átfogóbb tervet dolgozott ki, amely hat helyszín támadását és hetekig tartó hadműveletet jelentett volna. Mint kiemelték, Erik Kurilla tábornok terve „valóban megsemmisítette volna” Irán nukleáris képességeit, azonban Trump elutasította, mert az összeegyeztethetetlen volt a külpolitikai ösztöneivel.
– Hajlandóak voltunk a végletekig elmenni, de az elnök nem akarta – mondta az egyik, a tervről tudomással bíró forrás a lapnak. A kiterjesztett hadművelet Irán légvédelmi és ballisztikus rakétaképességeinek szélesebb körű megsemmisítését is magában foglalta volna, és nagy számú polgári áldozattal is járt volna.
Trump a támadás után nagyon egyértelműen állította, hogy a támadás így is sikeres volt, és Irán atomprogramját évekkel vetette vissza. Az amerikai elnök azonban a múlt hónapban egyértelművé tette: ha a hírszerzési jelentések arra jutnak, hogy Irán olyan szinten tud uránt dúsítani, ami aggodalomra ad okot, „biztosan, kétség nélkül” újra bombázna.
Az amerikai és izraeli kormányokon belül már tárgyalják a további csapások lehetőségét, ha Irán nem egyezik bele a tárgyalások újraindításába. Az akciót aligha tudná Teherán megakadályozni, mert mint írták: Irán légvédelmi rendszerei nagyrészt megsemmisültek, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy megvédelmezze magát a jövőbeni csapásoktól. A Trump-adminisztráció szerint „egyértelművé vált, hogy Iránnak már nincs több légvédelme”.
A dolog azért riasztó, mert Trump azt mondta: ha Irán újra olyan szinten tud uránt dúsítani, ami aggodalomra ad okot, „biztosan, kétség nélkül” újra bombázna. Na jó, de ki mond majd ellent akkor, ha Izrael vagy az USA a jövőben bármikor azt állítja: Irán túl messzire jutott? Senki. Vagyis, ha a zsidó állam vagy Trump támadni akar, akkor csak azt kell mondaniuk: Teherán szintet lépett. Máris szállhatnak fel a bombázók, és Iránt senki és semmi nem védheti meg. Kérdés, mikor akar Netanjahu újra lecsapni, és ehhez Trump mikor asszisztál?
