Időről időre érdemes áttekinteni a fronthelyzetet az orosz-ukrán háborúban, mert abból azt is láthatjuk, mekkora esélye van a békének a konfliktusban, és persze más finomságokat is kideríthetünk. Ha délről északra haladunk, akkor a legegyértelműbb, hogy Herszon alatt, a Dnyeper mentén viszonylagos nyugalom van.
Néha az ukránok megpróbálnak néhány csónakkal átkelni a folyón, másszor az oroszok közelítenek a Dnyeperhez, de valójában – legalábbis úgy látszik – egyik félnek sincs elég ereje a térségben ahhoz, hogy átkeljenek a jelentős természetes akadályon, és pláne, hogy meg is vessék a lábukat a túloldalon.
Némiképp más a helyzet a Zaporizzsjai területen, ahol a Dnyepertől keletre mozgolódik az orosz hadsereg, amely az utóbbi hetekben, hónapokban nem foglalt el nagyobb területeket a térségben, de kisebb akciókat azért időről időre végrehajtottak. Egyes kijevi források szerint az oroszok nagyobb offenzívára készülnek a front ezen szakaszán (is), és ezt az ukránok sorozatos légicsapásokkal megpróbálják megakadályozni úgy, hogy logisztikai pontokat, közlekedési csomópontokat, vasútvonalakat, raktárakat és csapatösszevonásokat támadnak.
A Donbászban, a front nyugati szektorában lassan teljes egészében elérik az oroszok a Dnyipropetrovszki terület határát, ehhez már csak néhány kisebb térségben kell néhány kilométer megtenniük. Nagy kérdés, hogy mi lesz akkor, ha ezt a célt elérik az oroszok? Vajon továbbmennek, vagy beállnak védekezni, és erőket vonnak el más térségekbe? Hamarosan ki fog derülni.
E területtől észak-keletre tovább folyik Pokrovszk és Myrnohrad bekerítése, amelyet kisebb akciókkal megpróbálnak akadályozni az ukránok, úgy tűnik, egyre kevesebb sikerrel. Myrnohradot már északról is átkarolták. Az északról Pokrovszkba és Mirnohradba érkező vasútvonal így már tűz alatt van. Hasonló a helyzet nyugat felől is, és ez nemcsak a vasútvonalakra, hanem a közutakra is igaz. A két nagyobb város körül kialakított zsák szája tíz kilométer széles, ennek közepén szivároghat még be valamennyi utánpótlás a katlanba.
Innen észak-keletre, Konsztantyinovka és Szeverszk térségeiben hasonló bekerítő akciók zajlanak, de ezeken a helyeken még valamennyivel nagyobb az ukránok mozgástere, egyelőre. Északra, a harkovi területen Kupjanszk kerül egyre nagyobb kutyaszorítóba. Ott magát a várost északról nagyon megközelítették már az oroszok, de a településtől délre van egy nyitott, 13-15 kilométer széles szakasz, amelyen keresztül az ukránok még el tudják látni utánpótlással a térségi központot. Kérdés, mit választanak majd az oroszok? Menetből nekimennek Kupjanszknak, vagy délről próbálják meg zárni a zsákot?
Északra Vovcsanszk és Szumi térségeiben jobbára állóháború zajlik, utóbbi helyen azért, ha lassan is, de inkább az oroszok mentek előre. Az ukránok erejéből egy kisebb ellentámadásra futotta július 16-án Kindrativkánál, a néhány négyzetkilométeres behatolást azonban szinte azonnal felszámolták az oroszok. Szumi régióban most körülbelül háromszáz négyzetkilométernyi korábbi ukrán területet ellenőriznek az oroszok, és a térségi központtól jó 15 kilométerre lehetnek Putyin erői.
Ha tippelnem kellene, akkor azt mondanám, a következő lesz a sorrend. Az oroszok hamarosan elfoglalják Donbászban, a front nyugati szektorában a Donyecki területhez tartozó részeket, és ott mindenhol elérik a Dnyipropetrovszki terület határát. Utána elesik Myrnohrad és Pokrovszk, majd Kupjanszk, ezután Konsztantyinovka és Szeverszk következhet. Ha ezek a célok teljesülnek, akkor Szlavjanszk és Kramatorszk lehet majd soron. A „sötét ló” a Zaporizzsjai terület, ott bármi megtörténhet. Figyelni fogunk, és jelentkezünk a fejleményekkel!
