Vlagyimir Putyin visszautasította Donald Trump ultimátumát, miszerint Oroszországnak rövid határidőn belül békét kellene kötnie Ukrajnával. Az orosz elnök hangsúlyozta: Moszkva kész a béketárgyalásokra, de kizárólag a saját feltételei szerint, és nem Washington nyomására.
Beszélt arról is, hogy szerinte valójában Kijev húzza az időt, és felidézte Volodimir Zelenszkij kijelentését, miszerint csak akkor folytatnának tárgyalásokat Oroszországgal, ha ott rendszerváltás történik. Putyin ezt annak bizonyítékaként értelmezte, hogy az ukrán fél nem törekszik jelenleg megállapodásra.
Ezek után kiért az isztambuli tárgyalásokra, amelyek hoztak már humanitárius eredményeket, például hadifogoly- és holttestcseréket, ám ezek mérlege messze Oroszország javára billent. Putyin szerint a nyilvános vádaskodás és a politikai üzengetés helyett a valódi előrelépést a zárt ajtók mögötti, érdemi egyeztetések hozhatnák meg.
Az elnök úgy véli, Washington célja nem a háború lezárása, hanem az orosz offenzíva megállítása, majd az ukrán hadsereg újrafegyverzése. Úgy fogalmazott: az ígéretek, fenyegetések és a további fegyverszállítások mind ebbe az irányba mutatnak.
Végül bejelentette, hogy hadrendbe állt az új, közepes hatótávolságú „Oresnyik” rakétakomplexum, amelyet Belorussziában is telepítenek. Hozzátette: az orosz erők minden frontszakaszon támadnak, és elfoglalták Cssaszov Jar városát, bár ezt Kijev tagadja.
Sokan találgatják, mi lehet az oka Trump pálfordulásának, hiszen az elmúlt hónapokban úgy tűnhetett, megérti Moszkva sérelmeit és a háború kiváltó okaival is tisztában van. Nos, az USA elnöke talán túl korán kötötte meg a ritkaföldfém-alkuját Kijevvel, és most kellemetlenül érinti, hogy az orosz előrenyomulás veszélyezteti a frissen megszerzett gazdasági érdekeit. Mert ne gondolja senki, hogy egy imperialista békevágya a szív mélyéről fakad: a számítás az számítás, a piac az piac. Hát, igen… így jár az, aki előre iszik a medve bőrére.
Legalább ennyire szerepet játszhat Trump döntéseiben az is, hogy pontosan tudja: ha nem ő diktálhatja a feltételeket, tehát a történet végén nem állhat ki azzal, hogy „én hoztam össze a békét”, akkor nemcsak a Nobel-díj úszik el, hanem az amerikai hegemónia is súlyos sebet kap. Ha Oroszország „saját jogán” vet véget a háborúnak, és nem Trump nyomására, az világos üzenet lesz: a világ csendőre már nem mindenható.
