Putyinnak megérte ezt a háborút kirobbantani – írta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, miután Donald Trump területcseréről beszélt az ukrajnai békemegállapodással kapcsolatban, e vélekedést az Index szemlézte. A hírportál emlékeztetett arra, hogy Donald Trump pénteken, augusztus 15-én találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Alaszkában. Trump a Fehér Házban bejelentette, hogy az ukrajnai békemegállapodás részeként területcsere is szóba jöhet.
A fejleményeket Tarjányi Péter elemezte közösségi oldalán, aki szerint ez veszélyes precedenst teremthet. „Kapituláció készül?” – tetette fel a kérdést a biztonságpolitikai szakértő. Az Index emlékeztetett: Trump arról beszélt, hogy „az ukrajnai békemegállapodás része lehet bizonyos területek cseréje”, és hogy „ez mindkét fél javára” történne. Az amerikai elnök hozzátette: „Zelenszkijnek fel kell készülnie arra, hogy aláírjon valamit”. Tarjányi Péter szerint ez azt jelentené, hogy „Washington és Moszkva megbeszéli, mit írjon alá” Ukrajna.
A szakértő szerint azokért a területekért, amelyekért három és fél éve véres harc folyik, ahol sok orosz és sok ukrán katona halt meg, egyszerűen alku születne. Tarjányi emlékeztetett, hogy „2014 óta zajló orosz invázióról” van szó, „Ukrajna területe 20 százalékának elvesztéséről” beszélhetünk. – Hivatalos adatok szerint közel 19 ezer ukrán gyermek elhurcolása Oroszországba erőszakkal történt, míg „megközelítőleg 1,3 millió halott és sebesült katonáról” lehet beszélni mindkét oldal vonatkozásában – fogalmazott.
Tarjányi Péter történelmi példával magyarázta aggályait: „1938-ban Münchenben területeket adtak át Hitlernek »a béke érdekében«. Egy év múlva világháború tört ki. Mert az agresszor ilyenkor nem megnyugszik, hanem erőt merít”. A szakértő hangsúlyozza: „Meg kell értenünk, a béke nem az erőszak jutalmazásából születik. Soha! Hanem abból, ha helyreáll az igazság, és kimondjuk: ez többé nem ismétlődhet meg.”
Szavai szerint, ha „Ukrajnát Trump arra kényszeríti, hogy aláírjon egy ilyen elfogadó nyilatkozatot, és megegyezik Moszkva és Washington Kijev »feje felett« úgy, hogy például Zelenszkijék aláírtak egy 500 milliárd dolláros befektetési megállapodást”, és „a Kreml a következő lépésben eléri, hogy az Oroszország elleni szankciók is lazuljanak”, akkor Putyinnak megérte ezt a háborút kirobbantani, és Oroszország győzött!
Mérhetetlenül bántót tudnék mondani Tarjányi elvtársnak, de az aligha vinne előre. Így felteszek néhány kérdést, amire választ persze nem fog adni, pedig de jó is lenne:
1, Mit kellene tenni a háború befejezése érdekében egy atomhatalommal, amely gazdaságilag erős és független, az általa vívott háborúban erőfölényben van, és egyre nagyobb területeket hódít el ellenfelétől? Vajon mivel lehetne rávenni az egyre erősödő Moszkvát arra, hogy miközben nyerésre áll a háborúban, egy olyan békét írjon alá, amely számára teljeséggel előnytelen, és amely kizárólag Ukrajna (és a mögötte levő globalisták) érdekeit tartaná szem előtt?
2, Honnan vette vajon Tarjányi azt a baromságot, hogy csaknem 19 ezer ukrán gyermeket erőszakkal elhurcoltak Oroszországba? Ez abszolút életszerűtlen…
3, S végül érdekelne, hogy Tarjányi olvasatában mit jelentene az igazságos béke?
