Volodimir Zelenszkij ukrán elnök augusztus 18-án Washingtonba utazik, hogy Donald Trump amerikai elnökkel egyeztessen a békefolyamat részleteiről. A két vezető nem sokkal az alaszkai csúcs után folytatott egy hosszabb, több mint másfél órás beszélgetést: először négyszemközt, majd európai vezetők bevonásával.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatja Trump javaslatát egy háromoldalú, ukrán–amerikai–orosz találkozó megszervezésére, mivel a kulcskérdéseket szerinte az államfők közvetlenül tudják megvitatni. Egyben kiemelte: a biztonsági garanciák szempontjából kulcsfontosságúnak tartja az európai partnerek bevonását is.
Hát, igen… az Európai Unió ott tart, hogy már Zelenszkijnek kell lobbiznia azért, hogy az asztalhoz engedjék Pfizer von der Leyent és a Hajlandók Koalícióját. (Egyébként máig nem világos, hogy a farkasokkal táncoló lovászlány milyen alapon nyilatkozgat az EU nevében, miközben nincs egységes álláspont Ukrajnával kapcsolatban.)
Persze, a színészelnöknek is kell a közönség, a rajongói klub biztatása és egy rezidens brit miniszterelnök, aki súg neki, hiszen láttuk milyen az, amikor egyedül keveredik össze Trumppal és stábjával. No, de nézzük tovább az alaszkai csúcs fejleményeit!
Trump részéről a fő üzenet az, hogy gyors eredményeket akar elérni. Az amerikai elnök nyíltan jelezte, hogy a Zelenszkijjel folytatott hétfői megbeszélés kimenetelétől teszi függővé egy esetleges újabb találkozó megszervezését Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Azt állítja, hogy egy ilyen diplomáciai folyamat „milliók életét mentheti meg”.
Orosz források – konkrétan Usakov elnöki tanácsadó – nyilatkozata alapján a háromoldalú tárgyalás szóba sem került Alaszkában. Donald Trump és Vlagyimir Putyin abban egyeztek meg, hogy az amerikai elnök tájékoztatja Kijevet és az ukránok európai szponzorait a csúcs eredményeiről, aztán megbeszélnek egy következő fordulót.
Nyilván, ha esély mutatkozik a békekötésre, és nem sérülnek Oroszország érdekei, Putyin biztosan találkozna Zelenszkijjel. Nem ő volt az, aki törvényt hozott arról, hogy tilos tárgyalni a „diktátorral”.
Érdemes hozzátenni, Trump állítólag hajlandó lenne a NATO-tagsággal egyenértékű biztonsági garanciát adni Ukrajnának, amennyiben Zelenszkij lemond a Donbászról és a Krímről, és belenyugszik, hogy Herszon és Zaporozsje orosz kézen lévő területei ott is maradnak.
Ha ez igaz, akkor ebből nem lesz békekötés, hiszen a háború egyik kiváltó oka éppen a NATO-tagság volt. Attól, hogy az imperialista katonai tömb mintájára létre hozzák mondjuk az UTO-t, és Ukrajna abba lép be, az oroszok nem fognak nyugodtabban aludni…
Az ukrán sajtó szerint Kijev egyébként csalódott, hogy nem született megállapodás valamilyen tűzszünetről Alaszkában, ugyanakkor bízik benne, hogy Washingtonban tisztázhatják a további lépéseket. Trump a tárgyalások után a közösségi médiában azt hangsúlyozta: a tűzszünetek tapasztalatból gyakran rövid életűek, ezért szerinte csak egy átfogó politikai rendezés jelenthet tartós megoldást – ebben a kérdésben egyetértett Vlagyimir Putyinnal.
Trumpnak ebben teljesen igaza van. A legutóbbi tűzszünetet, amibe az oroszok belementek, nagyjából ezerszer szegték meg az ukránok. Az meg teljesen érthető, hogy a Bankován mindenki csalódott, hiszen nem ez volt a terv.
Az unió háborúpárti elitje egy Minszk 3-at akart, egy olyan tűzszünetet, ami alatt az európai adófizetők pénzén Amerikában összevásárolt fegyverekkel felvértezhetik az ukránokat. Az már nem jutott el ennek a sok agyhalottnak a tudatáig, hogy lassan tényleg nem marad ember a vasra Ukrajnában. Jó, tudjuk, egyszerre több dologra figyelni megterhelő…
