A többség bizonyára ismeri Aradszky László slágerét, amely szerint „Nem csak a húszéveseké a világ”. Vannak olyan területek az életben, ahol ez az állítás nem igaz, mert a sportban a legjobb kor általában 20 és 30 év közé esik. Persze vannak kivételek, mert például tornában nagyon sokan már 20 évesnél fiatalabb korban is sikerek, sőt, akkor sikeresek igazán, még mondjuk dartsban 50 évesen is lehet valaki világbajnok.
A politikusi pályára is azt szokták mondani, hogy 30-35 éves koráig tapasztalatokat szerez az ember, és utána egészséges, ha valaki a közösség szolgálatára adja a fejét. S eddig úgy tartották, hogy egy politikus jellemzően 45 és 65 év között lehet a csúcson. Vajon mi a helyzet e téren manapság?
Ezen a kérdésen akkor kezdtem el gondolkodni, amikor megláttam a videót arról, ahogy Szergej Viktorovics Lavrov orosz külügyminiszter Alaszkában kiszáll az autóból CCCP feliratos pólóban. Ami Lavrovot illeti, a politikus 1972-ben végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. 1972–1976 között előbb gyakornokként, majd attaséi rangban a Szovjetunió Srí Lanka-i nagykövetségén szolgált.
1976-ban visszatért Moszkvába, ahol a Szovjetunió Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok részlegén dolgozott. Később több helyen is megfordult, például az ENSZ-ben, ahol 2004-ig Oroszország állandó képviselője volt. Ebből a pozícióból került a külügyminiszteri székbe 2004-ben, és azóta ő vezeti a tárcát. Lavrov idén ünnepelte a 75. születésnapját.
Ha már Oroszország, a Föderáció első embere, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin még „csak” 73 éves lesz idén októberben. A politikus 1999 óta tölti be az elnöki vagy miniszterelnöki pozíciókat Oroszországban. 2012 tavasza óta folyamatosan a keleti nagyhatalom elnöke, e tisztségben összesen már az ötödik ciklusban szolgálja Oroszországot. Ha ezt az érát is kitölti, akkor legközelebb 2030-ban, 78. évesen adhatja át az elnöki széket, de ettől még messze vagyunk…
Putyin alaszkai tárgyalópartnere, Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke azonban ennél már most is idősebb, hiszen a republikánus politikus idén júniusban töltette be a 79-et. Trump karrierjét a The Trump Organization vállalat elnökeként építette fel, ennek köszönhetően lett gazdag üzletember. Politikai pályára azonban csak később lépett, először 2000-ben indított kampányt az elnöki posztért, de támogatók hiányában visszalépett.
Tizenöt évvel később, 2015-ben bejelentette, hogy elnökjelöltként indul a 2016-os választáson a Republikánus Párt színeiben. Dwight D. Eisenhower óta Trump lett az első amerikai elnök, aki elnökségét megelőzően semmilyen politikai tisztséget nem töltött be. A 2020-as elnökválasztáson Trump alulmaradt demokrata kihívójával, Joe Bidennel szemben. (Biden apó végigvitte a ciklusát, és 82 évesen távozott az elnöki székből…) Őt újra Trump követte, a régiúj elnök 78 évesen ült vissza az USA élére.
Kína első embere mindhárom eddig említett politikusnál fiatalabb, de azért finoman szólva ő sem kezdő. Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság (KNK) elnöke ugyanis júniusban töltötte be a 72-t. Érdekes, hogy Trumphoz képest egy nappal később, június 15-én ünnepli születésnapját, mert az amerikai 14-én látta meg a napvilágot. (Így 14-én Trump köszönheti fel Hszi Csin-pinget, majd másnap ez fordítva történhet meg.)
Hszi Csin-ping 2012. november 15. óta a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkára, a Központi Bizottság (KB) Politikai Bizottsága Állandó Bizottságának, az ország de facto legfelső hatalmi grémiumának a tagja, valamint a KKP Központi Katonai Bizottságának az elnöke.
Aki azonban úgy gondolja, hogy a politikai vezetők világában Donald Trump viszi a prímet, az téved. A brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva még az amerikai elnöknél is egy szűk évvel idősebb, 1945. október 27-én született. Lula 2003 és 2010 között volt először Brazília elnöke, majd 2022-ben ismét megválasztottak a 2023-ban kezdődő elnöki ciklusra, amely most is tart.
A hetvenen túliak csapatát erősíti Narendra Dámodardász Modi is, aki 2014. május 26. óta India 14. miniszterelnöke a Bháratíja Dzsanatá Párt (BJP) színeiben. Előtte 2001 és 2014 között Gudzsarát főminisztere, a Varanaszi parlament tagja. Ő a leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnök az Indiai Nemzeti Kongresszuson kívül. Modi szeptemberben tölti a 75-öt.
Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy Irán elnöke, Maszúd Peszeskján szeptemberben lesz 71. Iránban azonban a legfőbb hatalom Ali Hoszajni Hámenei ajatollah kezében van, 1989 óta ő az ország legfelsőbb vezetője és az iráni fegyveres erők főparancsnoka. Ő áprilisban betöltötte a 86-ot. Izrael első embere, Benjamin Netanjahu miniszterelnök októberben ünnepli 76. születésnapját, míg Pakisztán kormányfője, Sebaz Saríf szeptemberben tölti a 74-et.
S végül Abdel-Fattáh esz-Szíszi, Egyiptom elnöke is túl van már a hetvenen. Fontosságban Aljakszandr Rihoravics Lukasenka nem mérhető a felsorolt politikusokhoz, de annyiban igen, hogy ő is elérte mér a 7. X-et, és mellesleg a politikus 1994 óta ő Belarusz elnöke, ezzel ő a leghosszabb ideje hivatalban lévő európai vezető.
Ebben, a hetvenen túliak világában béna kacsaként mozognak az öreg kontinens, Európa hozzájuk képest fiatal vezetői. De nem a koruk miatt nem veszik őket komolyan…
