Megint összegyűlt a „Hajlandók Koalíciója”, és megint nem történt semmi. De milyen elegánsan nem!
A francia elnök újabb zseniális ötlettel rukkolt elő: legyenek „megnyugtató erők” Ukrajnában. Nem harcolni, nem visszafoglalni, csak úgy… megnyugtatni. Mint egy nyugtatótabletta. Vagy mint amikor a szülő azt mondja a zokogó gyerekének, hogy „minden rendben lesz”, miközben már hívja a mentőt.
Csakhogy van egy apró bökkenő. Úgy hívják: Vlagyimir Putyin. Aki már rég világossá tette, hogy ha valamit tényleg nem akar, az a NATO jelenléte Ukrajnában. Ez volt az egyik fő oka a háborúnak. Szóval miért is dobálja Macron a „békeerők” ötletét? Talán mert jól mutat a sajtótájékoztatón. Vagy mert legalább addig se kell F-16-okat küldeni.
Cserébe viszont a Kreml megszórta Kijevet, és találat érte a Bankovát. A kijevi kormányzati negyedben még vasárnap délelőtt is dolgoztak a tűzoltók. Igen. A szavaknak súlya van.
A Nyugat számára azonban ez az egész csak egy újabb „szolidaritási performansz” volt. Zelenszkij kezet fogott, ölelkezett, mosolygott. De vajon kapott-e valamit, amivel meg tudja nyerni a háborút? Nem. Mert ezt a háborút nem lehet megnyerni, csak húzni, nyújtani, mint a rétestésztát. És a lényeg: soha nem a pék szakad el, hanem a tészta…
A háború első hónapjaiban az EU meglepően gyorsan reagált. Szankciók, az iszambuli tárgyalások kisiklatása. Aztán visszatért a megszokott üzemmódba: elvi támogatás, gyakorlati halogatás. Német tankok? Hónapokig tartó vita. Amerikai rakéták? Talán majd, ha nem lesz fontosabb dolgunk.
De a nyugat nem hazudik – csak mindig késik. Mikor Trudeau 2022-ben megígérte, hogy „amire csak szüksége van Ukrajnának, megadjuk”, még nem volt háború a Közel-Keleten, nem volt Trump, nem volt válság a válságban a válságra. Kész szerencse, hogy mindenre van egy frappáns magyarázat.
És amúgy is: „Ami késik, nem múlik” – főleg, ha nem szállítják le.
Emlékszünk, milyen rosszul néztek ki a 2023 nyarára csúszott „nagy tavaszi ellentámadás” során kilőtt Leopardok, Bradley-k és a többi, nehezen összeadott nyugati szuperfegver szétlőve, egyrakáson? A beváltatlan ígéreteket legalább nem lehet kiállítani a moszvaki győzelmi parkban.
A baj csak az, hogy a világ emlékezetében viszont megragadnak ezek a szavak, performanszok. És ne feledjük: a Száhel-övezetből is azért rúgták ki a franciákat, mert mindent megígértek a terrorellenes harc támogatásában, de valahogy csak Niger, Mali és Burkia Faso értékeit sikerült „biztonságba” helyezniük egy párizsi széfben…
Ne értsen félre senki: nem azt mondjuk, hogy a Nyugatnak mélyebben bele kellett volna avatkoznia az ukrajnai háborúba.
Épp ellenkezőleg: kezdettől fogva a békén kellett volna munkálkodnia. Vagy még előbb az egész háború elkerülésén. Az oroszok nem ellenezték Ukrajna EU integrációját, azt viszont igen, hogy – Pfizer von der Leyent idézve – „acél sűnt” csináljanak belőle. Ehelyett lett, ami lett, és az unió jövőjére nézve mindennél veszélyesebb, hogy a világ megtanulta: bármilyen elegánsak, a nyugati politikusok notórius hazudozók.
