Két valóban megdöbbentő esemény történt 24 óra leforgása alatt a világpolitikában. Az elsőről már beszámoltunk, és meg is „háttereztük”, e szerint kedden délután Izrael légicsapást hajtott végre a Hamász vezetői ellen Katar fővárosában, Dohában, ráadásul annak is a turisták által is nagy számban látogatott Katara nevű negyedében.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét (ISA) – ez az izraeli hírszerzés – közleményt adott ki, amelyben vállalták a felelősséget a dohai akcióért. Fontos körülmény, hogy a Hamász-vezetők azért gyűltek össze a katari fővárosban, hogy egyeztessenek Donald Trump izraeli-palesztin fegyverszüneti javaslatáról, ami a békekötés előszobája lehet(ett volna).
A sajtó, főleg a fősodratú média, ugyan hírt adott az eseményről, de a magam részéről nem olvastam olyan nyugati politikusi nyilatkozatot, amelyben az illető felemelte volna a szavát az akció miatt. Pedig Izrael most messzire ment, mert Katar az Egyesült Államok egyik komoly szövetségese a Közel-Keleten, az amúgy szuverén országban, az eddig rendkívül biztonságosnak tartott turistaparadicsomban tízezer amerikai katona állomásozik.
A botrányos akció miatt mégsem támadta Nyugaton senki Netanjahut, sem Európából, sem a tengerentúlról. Sőt, utóbb az is kiderült, hogy a jenkik előre tudtak is róla…
Aztán nem telt bele fél nap, jött a hír, hogy szerdára virradó éjszaka Lengyelország drónokat lőtt le a légterében. Többen jelezték – köztük még a BBC is –, hogy egyelőre nem bizonyított: a tárgyak (drónok?) orosz eredete. (Amikor ez az írás születik, még mindig nincs erről hivatalos tájékoztatás, és az oroszok sem ismerték el a „hibát”.)
S az is lehet, hogy az eszközök meghibásodtak, esetleg elektronikusan megzavarták azokat, és célt tévesztettek. Hamis zászlós akcióra is gondolhatnánk. Tényleg bármi lehet. A világ ennek ellenére azonnal az oroszok nyakába varrta az akciót. Nyilatkozott a korábbi amerikai védelmi miniszterhelyettes, Jim Townsend, és közölte: „egy drón lehet véletlen, több drón már nem az”.
A balti és északi országok aggodalmukat fejezték ki, szolidaritást vállaltak Lengyelországgal, fröcsögött Zeleneszkij, és tájékoztatták a NATO főparancsnokát is a történtekről. Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője a történtekről úgy beszélt, mint a legsúlyosabb európai légtérsértésről, Andrius Kubilius uniós védelmi biztos pedig már azt ecsetelte, hogy drónfalat kell építeni a keleti határ mentén. Ment minden a tervek szerint, óramű pontossággal.
Vagyis lett minden, hatalmas cirkusz néhány drón miatt. S ki beszél már a világban az előző napi Katarban végrehajtott célzott izraeli légicsapásról, amelyben emberek haltak és sebesültek meg? Sokkal fontosabb a néhány drón, amelyekről – a vádaskodás és jajveszékelés pillanatában – még azt sem tudjuk, hogy orosz eszközök voltak. Nem tudunk arról sem, hogy mit cipeltek, stb..
Ráadásul, ugye, emlékszünk arra, hogy 2022 novemberében két rakéta csapódott be Przewodów faluban, néhány kilométerre az ukrán határtól. Az egyik felrobbant, két ember pedig meghalt. Később a lengyel hatóságok közölték, hogy a rakéta ukrán volt. Erről is meglehetősen nagy volt a hallgatás. Egy biztos, az izraeli vezetésnek és a Hamász-vezérek elleni légicsapás felett szemet hunyó USA-nak úgy kellett ez a drón történet, mint éhezőnek egy falat kenyér…
Már csak azt a kérdést kell feltenni, hogy lehet-e mindez véletlen? Lehet-e véletlen. hogy az egyelőre ismeretlen eredetű drónok éppen a katari támadás után fél nappal „tévednek el”? Soha nem fogjuk megtudni. Az biztos, hogy a drónok valóban lehettek oroszok. Kérdés, miért éppen most – fél nappal a katari borzalom után tévedtek nagy számban a lengyel légtérbe?
Az oroszok szívességet tettek volna valamiért cserébe Izraelnek? Lehettek a szóban forgó eszközök Ukrajnából kilőtt drónok is. Ez esetben egyszerre dobtak kommunikációs mentőövet a zsidó államnak, és hergelték a világot az oroszok ellen. S ha a végén ki is derül esetleg, hogy nem orosz drónok voltak, addigra a világ már egészen másról beszél majd! Mert minden csoda három napig tart…
