Németország visszaléphet az Eurovíziós Dalfesztiváltól 2026-ban, ha Izraelt kizárják – jelentette ki Friedrich Merz kancellár, erről itthon az Orosz Hírek írt. Az ARD interjújában Merznek azt a kérdést tették fel, hogy Németországnak önként vissza kellene-e lépnie az Eurovíziós Dalfesztiváltól, ha Izraelt kizárják. – Én támogatnám ezt – válaszolta, majd hozzátette: „Szerintem botrány, hogy egyáltalán erről vitáznak. Izraelnek ott a helye.”
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Németország az Eurovíziós Dalfesztivál úgynevezett „nagy ötösének” tagja, amely Franciaországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és az Egyesült Királysággal együtt a legnagyobb pénzügyi támogatást nyújtja a versenynek. Míg Franciaország Izrael státuszától függetlenül megerősítette részvételét, Spanyolország, Hollandia, Írország, Izland és Szlovénia azzal fenyegetőzött, hogy visszalép, ha a népirtással vádolt országot nem tiltják ki.
A növekvő nyomás hatására az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) a múlt hónapban bejelentette, hogy novemberben példátlan online szavazást tart, amely eldöntheti, hogy Izraelt kizárják-e az Eurovíziós Dalfesztivál 2026-os kiadásából. A tagállamok műsorszolgáltatóinak címzett levelében Delphine Ernotte Cunci, az EBU elnöke elismerte, hogy Izrael részvételének kérdésében „példátlanul sokféle vélemény” létezik, és közölte, hogy a szavazásra rendkívüli közgyűlésen kerül sor.
Az izraeli KAN műsorszolgáltató válaszként „reményét fejezte ki, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál továbbra is megőrzi kulturális és politikamentes jellegét”, de figyelmeztetett, hogy a kizárás „széles körű következményekkel járó lépés lehet”.
Bár magát „politikamentesnek” nevezi, az EBU az ukrajnai konfliktus eszkalálódását követően kizárta Oroszországot a 2022-es versenyből. Moszkva többször elítélte a művészek elleni megtorlásokat, és ragaszkodott ahhoz, hogy a külföldön az orosz kultúra „eltörlésére” irányuló kísérletek végül kudarcot fognak vallani.
Izrael azonban a Gázában végzett katonai akciói miatt kialakult nemzetközi felháborodás ellenére továbbra is részt vesz a versenyen. Az Oroszhírek emlékeztetett arra, hogy a gázai háború 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász támadást indított Izrael ellen, amelynek során körülbelül 1200 ember halt meg és 251 embert ejtettek túszul. Azóta Izrael gázai katonai hadjárata a helyi egészségügyi hatóságok szerint több mint 67 ezer palesztin halálát okozta.
Szomorú ez és egyben bizonyíték arra, hogy vannak jó háborúk és rossz háborúk. Mindez attól függ, hogy a háborút ki indítja, és annak milyen kapcsolata van a háttérhatalommal. Mint látjuk, Oroszország nem áll jól e téren, Izrael pedig talán bármit megtehet büntetlenül. A szavazásnál, ha lesz, ki fog derülni!
