Kijevnek és a Nyugatnak el kell fogadniuk az új területi realitásokat – nyilatkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott, keddre virradóra közzétett interjújában, ezt itthon az Index szemlézte.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
– Kijevnek és nyugati védnökeinek el kell fogadniuk az új területi realitásokat, amelyek a Krím, Szevasztopol, a Donyecki Népköztársaság, a Luhanszki Népköztársaság, Zaporozsje és Herszon régióknak az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozása után alakultak ki – hangoztatta Lavrov.
Lavrov emellett hangsúlyozta: Moszkvának fontos annak biztosítása, hogy Ukrajnának semleges, tömbön kívüli és nukleáris fegyverektől mentes státusa legyen, az országot demilitarizálni és „nácitlanítani” kell, valamint véget kell vetni annak, hogy a NATO-országok katonai értelemben birtokba vegyék a területét. Hozzátette, hogy szavatolni kell az orosz és orosz ajkú ukrán állampolgárok jogait és szabadságait, és véget kell vetni a Moszkva által kánoninak tekintett orosz ortodox egyház üldözésének.
Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma még 2024 májusában lejárt, és a kijevi vezetésnek a törvény előírásainak megfelelően választásokon kell mandátumot kapnia a békeszerződések megkötésére. – Látjuk, hogy az Egyesült Államok hasonló álláspontot képvisel – mondta az orosz külügyminiszter.
Hangsúlyozta továbbá, hogy meg kell adni az ukrán népnek a lehetőséget, hogy a saját sorsáról döntsön, beleértve azt a nagyszámú ukrán állampolgárt, aki Oroszországban él. Megjegyezte, hogy a népszavazás megszervezését nem szabad ürügyként felhasználni a harci cselekmények ideiglenes leállítására, az ukrán fegyveres erők újrafegyverkezése céljából. – Végül pedig ki kell alakítani a biztonsági garanciák rendszerét.
Ezzel kapcsolatban szeptemberben átadtuk az amerikaiaknak a párbeszédre való felkérést. Meggyőződésünk, hogy a tárgyalások kiindulópontjául azok a szerződéstervezetek szolgálhatnak, amelyeket hazánk még 2021 decemberében terjesztett Washington és az európai fővárosok elé – fogalmazott, hozzátéve, „hogy minden garanciának a biztonság oszthatatlanságának elvén kell alapulnia, amelyet az 1999-es isztambuli és a 2010-es asztanai EBESZ-csúcstalálkozó konszenzusos dokumentumaiban rögzítettek”.
A miniszter szerint a Nyugat tisztában van azzal, hogy a hadászati kezdeményezés a „különleges hadművelet” övezetében teljes mértékben az orosz hadsereg kezében van. Méltatta Donald Trump amerikai elnöknek az ukrajnai rendezés érdekében tett erőfeszítéseit.
Lavrov – szokásához híven – egyértelműen és világosan fogalmazott. Ilyenkor érzem azt, hogy messze még a béke, mert erre a feltételrendszerre az ukránok (és a mögötte álló globalisták) nem akarnak igent mondani. Jó lenne, ha végre béke lenne!
