Donald Trump amerikai elnök ugyanazt a retorikát használja Grönlanddal kapcsolatban, mint az orosz és kínai „banditák”, akiket állítólag irányítania kellett volna – ezt a nyilatkozatot Anders Fogh Rasmussen, korábbi NATO-főtitkár és korábbi dán miniszterelnök tette a Financial Timesnak, a cikket itthon az Index vette át.

Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!


A politikus megjegyezte, hogy Trump Grönlandot „tömeges figyelemelterelésként használja a valós fenyegetésekről”, például Oroszország Ukrajna elleni háborújáról.

– Nagyon aggaszt, hogy a világ figyelme most valami olyasmire összpontosul, ami sem Európára, sem az Egyesült Államokra nem jelent veszélyt – nevezetesen Grönlandra, az Egyesült Államok baráti szövetségesére –, ahelyett, hogy arra koncentrálna, aminek most a középpontban kellene lennie: hogyan lehetne Vlagyimir Putyint tárgyalóasztalhoz ültetni Ukrajna ügyében – mondta Rasmussen.

– A nyugati megosztottság Oroszország kezére játszik. Biztos vagyok benne, hogy Moszkva abban reménykedik, hogy Grönland jégheggyé válik, amely elsüllyeszti a NATO-t. Tehát ez túlmutat Dánián és Grönlandon… Grönland meghódítása a világrend végét jelentené, ahogyan azt ma ismerjük – mutatott rá. A volt NATO-főtitkár azt javasolta Dániának, hogy terjesszen elő három konkrét javaslatot Trumpnak. (Nagy kérdés, mikről szólhatnának ezek a konkrét javaslatok…)


Nem tudom, hogy Trump számára Grönland elterelő hadművelet vagy maga a cél, de hogy már most konfliktust okoz a NATO-n belül, az biztos. S ha Trump végigviszi a bedobott tervét, akkor Rasmussennek igaza lehetne: Grönland meghódítása valóban a világrend végét jelentené, ahogyan azt ma ismerjük. Mondjuk a „Gröndland-vámok” kivetése nem feltétlenül azt mutatja, hogy az amerikai elnök viccelne.

Ha viszont a szigetet tényleg akarja Trump, és annak megszerzése nem megy szép szóval, akkor marad az erővel, ami szétrobbantja a Szövetséget. S utána olyan világ jöhet, amilyet el sem tudunk képzelni. Minden jónak vége szakad egyszer, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar eljöhet ez a pillanat.

A viszonylagos béke megszületett 1945-ben, a második világháború után, és napjainkban múlhat ki. S hogy mi jön utána, arról nem merek jóslatokba bocsátkozni.


HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét