A NATO talán még soha nem volt ennyire közel a széteséshez, pedig ritkán volt rá akkora szükség, mint most. Hogy miért? A globalista háttérhatalom 2022-t megelőzően feltüzelte a Zelenszkij-kurzust Ukrajnában, amely érezve háta mögött az erőt, szembe mert menni Moszkvával.
Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
Az ukrán alkotmányba 2019-ben foglalták bele, hogy az ország célja a NATO- és EU-csatlakozás elérése, ezek közül az oroszokat az előbbi bőszítette fel igazán. Na, meg az, hogy az ukránok sanyargatták a nemzeti kisebbségeket is, az oroszt is. Mivel Kijev hajthatatlan maradt, és nem változtatott az álláspontján, Moszkva 2022. február 24-én elindította a különleges katonai műveletét Ukrajnában.
Ekkor az Egyesült Államokban még a demokraták voltak hatalmon, az elnököt pedig úgy hívták, hogy Joe Biden. Akkor még minden más volt. Az USA fedezte Ukrajna költségeinek jelentős részét, dollármilliárdok vándoroltak Washingtonból Kijevbe, az EU és az európai országok inkább csak besegítettek a konfliktus első időszakában.
Régi fegyvereket, lőszereket küldtek a raktárakból, többé-kevésbé leváltak az orosz energiahordozókról, és egymás után hozták a szankciókat Moszkva ellen. A kommunikációs térben pedig egyre bátrabban kritizálták, bírálták az oroszokat és Putyin elnököt, mind kevésbé válogatva a szavakban.
Egy ideje már az az érzésem, hogy a baltiak, a finnek és főként a lengyelek annyit szapulták az oroszokat, hogy Moszkvát talán csak a NATO tartja vissza a fellépéstől. Jó tudni, hogy Észtországban a lakosság körülbelül 30 százaléka orosz anyanyelvű, és hasonló a helyzet Lettországban is. Litvániában az orosz anyanyelvűek aránya csak 5 százalék.
Észtországban 2024-től fokozatosan megszüntetik a teljes orosz nyelvű közoktatást, emellett tavaly megtiltották a nem uniós állampolgárok részvételét az észt helyhatósági választáson. Az alkotmánymódosítás elsősorban az országban élő mintegy 80 ezer fős orosz kisebbséget érinti, akik közül több mint 65 ezren választókorúak. Lettországban is hasonló tendenciákat lehetett tapasztalni az elmúlt években.
Eddig tehették, és eddig mindenkinek járhatott a szája, mert a NATO ereje visszatartotta az oroszokat. S ez még inkább így lett azzal, hogy Finnország és Svédország is csatlakozott a Szövetséghez.
Most azonban, hogy felmerült az USA-ban kilépése a Szövetségből, és Franciaországban is rövidesen szavazhat erről a Nemzetgyűlés, új helyzet állhat elő. Ha a NATO az USA és Franciaország nélkül maradna, az könnyen a Szövetség végét jelenthetné. Ez pedig olyan, mint ha valakik egyfolytában bottal ütnék a medve ketrecét, majd egyszer csak megemelnék a rácsot… A többit mindenki fantáziájára bízom!
