Csatlakozz a Telegram-csatornánkhoz!
A NATO alapvető irányváltásba kezd: a védelmi szövetség azt tervezi, hogy átveszi az Ukrajnának szánt fegyverszállítások koordinálását – írta az Unian a Handelsblatt című német lapra hivatkozva, erről itthon az Index.hu számolt be. Megjegyzik, hogy a NATO vezetése célszerűnek tartja a ramsteini formátum integrálását saját struktúráiba, hogy megvédje magát az esetleges washingtoni politikai változásoktól.
A lap szerint a NATO egyre inkább kételkedik abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is szállít majd fegyvereket Ukrajnának, ha Donald Trump volt amerikai elnök megnyeri a novemberi választásokat.
Nézem, olvasom a cikket, de nem értem. Hogy is akarják ezt?
Először is a dolog úgy áll, hogy a NATO nagyjából az Amerikai Egyesült Államokból és a hozzá hű, részben szinte alattvalói státuszban levő országokból áll. Ha bárki attól fél, hogy Trump idején az USA nem ad majd pénzt Ukrajnának – erre megvan az esély –, akkor az Egyesült Államok a NATO-n keresztül sem fog támogatást nyújtani Kijevnek.
Mi következik ebből? Ukrajna életben tartása még inkább az USA (NATO) szövetségeseire hárulna, leginkább 22 európai uniós országra.
Mert mi is a NATO? Az USA-n kívül 22 uniós ország tagja a szövetségnek, Svédország egyelőre még nem. Vannak továbbá olyan európai országok, amelyek nem tagjai az EU-nak, csak a NATO-nak, ilyen az Egyesült Királyság (korábban EU-tag volt), Izland, Norvégia, Törökország, Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia. S ott van még a kontinensünkön kívüli Kanada.
Látható, hogy az USA-n kívül csak három ország van – az Egyesült Királyság, Törökország és Kanada (esetleg Norvégia) –, amely nem uniós állam, de számottevő gazdasági és katonai potenciállal rendelkezik a NATO-n belül. Közülük az Egyesület Királyság szinte már mindenét odaadta az elmúlt két évben Kijevnek, Törökország pedig érzésem szerint nem fog direktben konfrontálódni az oroszokkal. Két ok miatt, igyekszik őrizni a semleges státuszát az ügyben, ráadásul – ugyancsak a Fekete-tengeren keresztül –, de „határos” Oroszországgal.
Mi következik ebből? Hát az, hogy a NATO-n keresztül is leginkább európai uniós országoknak kellene életben tartaniuk Ukrajnát, ha ez a terv valóra válna. Ügyes próbálkozás. Persze ebben a folyamatban rendkívül segítőkészek lehetnek azok az európai vezetők, aki az USA tenyeréből táplálkoznak. Nekik biztos, nem lenne ellenvetésük.
S az oroszoknak? Vajon ők mit szólnának hozzá, ha a NATO – amely elvileg a tagjait VÉDELMEZŐ katonai szövetség lenne, de amúgy sohasem védekezett, hanem mindig támadt – még direktebben avatkozna be az orosz-ukrán konfliktusba? Meddig merik még húzgálni a Medve bajszát? Jó lenne, ha az ilyen ostoba terveket még az előtt elvetnék, hogy Moszkva végleg bepöccenne! Mindenáron el kell kerülni a konfliktus kiszélesedését!
